kérdezte: Anonim 3 hónapja

normális dolog ez?

Kedves Szakertok!

41éves budapesti nő vagyok. Vagyis"nő"?
9 éve nem élek testi kapcsolatban a párommal, akit egyébként nem szerelemmel szerettem soha,mégis kapcsolatunk elején volt intimitás. Barátként szeretem. Viszont mivel mindenki tudja,hogy párkapcsolatban élek nem tudok ismerkedni, vagyis nyíltan nem. Alapvetően hűséges típus vagyok, de nincs kihez. Párom szeret, de mivel tudja, hogy nincs köztünk semmi megértené azt is, ha lenne valakim. Milyen rendes tőle..valójában irtó megalázó, de mivel nekem sem kell, mint férfi nem veszem zokon. vagy mégis?
Beszürkültem, elfásultam, semmi nem motivál már és nem érdekel. Voltak vannak próbálkozások, de mive l még a telefonszámomat sem merem megadni egy másik férfinek így nem jutok egyről a kettőre. Akivel meg igen az meg egy hűtlen nőnek néz. (Senkim nincs, család akire támaszkodhatnék.) Egyszerű irodai állásom van, egyedül nem élnék meg. Gondoltam arra képzem magam és keresek egy olyan állást ahol sokat keresek és elhagyom a jelenlegi barátom. De nincs bennem hajtóerő, csak néhány gondolat. Látszólag jól nézünk ki, s jól vagyunk, de 32 éves korom óta fordulhatok be a fal felé. Lennének udvarlóim, de már nulla az önbecsülésem. Nem is tudom mit írjak. Mondogatják ismerősök, hogy ezt azt tanuljak, csináljam..tanulni már tanultam,dolgozni dolgozni, szeretni úgy igazán nem szerettem.
Megkérdezte párom mihez lenne kedvem, hogy ne legyek olyan rosszkedvű. Majdnem válaszoltam neki,de nem tettem,tabu nem beszélünk róla,de mint Társ számíthatok Rá.
úgy érzem nagy árat fizetek,ezért a pótcsaládért,amit Ő nyújt. Odaadtam az élem neki a fiatalságom,éljek így amig világ a világ. Egészségesen működtem,mint nő,mára borzasztó szégyenérzet van bennem.
Úgy érzem,ha csak egy összebújásra gondolok egy szexmániás alja ember vagyok. Szégyenlem magam ennyi év után azokért a dolgokért,amikre gondolok,amiért más mindent megtesz,vagy családokat rúgnak fel.
Normális ez,hogy semmi más nem érdekel csak a szerelem?


Köszönöm válaszát! "Rita"

0 ember szerint jó kérdés

1 Válasz

  • Major Klára

    1 Major Klára Jó válaszadó mondta 5 napja


    Kedves Rita,
    annyira, de annyira szomorú lettem a levelétől. Erős szót fogok használni, de nem tehetek másként: olyan, mintha élve eltemette volna magát. Konkrétan nem írja le, miért él ebben a boldogtalan kapcsolatban, aztán egy mellékmondatból mégis kiderül. Azért nem hagyja el őt, mert a saját fizetéséből nem élne meg. Ezzel nem tudok vitába szállni. Mondhatnám, hogy ezzel az erővel élhetne egy olyan ember lakásában, akivel boldog, aki szereti és kényezteti magát és akit ön viszontszeret, akivel nem hiányzik az életükből az intimitás. De nem meri megkockáztatni a váltást. Az ismerősök azt ajánlgatják - gondolom egyre halkuló hangon -, hogy képezze magát, az élete ettől változhatna. Talán nem csak azért, mert többet keres, hanem tán azért is, mert egy sikeres munka önbecsülést hoz. Akkor tán másként lenne képes magára nézni, és el merne indulni egy eddig meg sem próbált úton. Észreveszi, hány kifogást talál, mennyi, de mennyi gátló tényezőt állít saját maga éppen saját maga elé, hogy még véletlenül se cselekedjen? Szinte mást sem ismer, csak ellenérvet. Aztán persze ott van az a nem elhanyagolható kérdés is – amire egyáltalán nem tér ki, észreveszi? -, hogy a párjának ez az élet mitől megfelelő? Alibiből kell neki? Persze egyelőre azt sem tudom, mit takarna az a bizonyos alibi, de valamire csak kell neki, ha ellenvetés nélkül csinálja ezt az egészet. Tudja, szerintem mindketten nagy árat fizetnek valamiért. Biztosan komoly oka van annak, hogy egyaránt bevállalják ezt a közös boldogtalanságot. Magának mitől olyan egyértelmű, hogy neki élete végéig ez meg fog felelni? Ő sem lehet jobb lelkiállapotban, de hogy őt mi tartja benne lázadás és harag nélkül a jelenlegi életünkben, hát hallja, fel nem foghatom. Itt van egy férfi, akit sosem szeretett, akivel nincs testi kapcsolata, aki elnézné, hogy legyen egy külső viszonya, aki eltartja, ráadásul zokszó nélkül, békésen elfogadja az összes körülményt. De miért? Önnek mi a válasza?
    Egyszóval ketten alakították a játékszabályokat, amelyek rendkívül rugalmasak lennének - de ki tudja miért, egyikük sem él a szabad lehetőségekkel. Jó lenne erről beszélni, talán nem csak Önnel, hanem a párjával is. Keressen, ha úgy érzi, megnyugtató lenne, legalábbis így képzelem.
    Üdvözlettel: Major Klára
    Párkapcsolati és válóperes mediátor
    Életvezetési tanácsadó
    06-30-302-48-03
    www.mediacios-iroda.beszweb.hu


Új válasz