kérdezte: Anonim 3 hónapja

Merre? Hogyan tovább?

29 éves bi nő vagyok.Van egy élettársam és egy 6 éves fiam.
Miota felmondták az albinkat külön vagyunk mindenki a szüleinél. Ez már 2 éve így van sajnos.Se ő nem aludhat itt se mi náluk. Már 7éve alkotunk egypárt.Én az elejétől kezdve vonzodtam a nőkhöz amit közőltem vele.
Azota így vagyunk.Fura tudom és h döntenem kéne meg ilyenek.Lassan kb 6 honapja megismertem egy 22 éves lányt.
Minden szép és jó volt. Majd ő nem keresett én se őt. De ah teltek az idők elkezdett hiányozni rá írtam fotot küldött magárol én videot készitettem neki h mennyire szeretem majd így ujra összejöttünk.Beszélgetések furák voltak hol írt mikor rá írtam hol nem.De ezek ellenére én megkértem a kezét igent is mondott.Most előszőr éreztem h ezzel a lányal boldogtudnék lenni és együtt élni uj életet kezdeni vele . Kértem tőle h kicsit többet foglakozon velem stb. Kicsit kiakadtam rá majd ugyéreztem jobb ha eltunok egy idore.Majd írt egy smst h jol meg gondoltam. És kidobott meg se magyarázta h pontosan miért csak annyit h nem az én hibám.Kértem h legaláb kapcsit tartsuk beszélgesünk bele ment majd rá késöbb h ne haragudjak neki ez még se megy .Itt ezt kicsit furcsáltam és mainapig is hogy ez miért volt mi lehet az oka.Azóta nem beszéltünk.Olyan szinten megviselt h se éjjelem se nappalom egyik percről a másikra elkep egy olyan sírás h sírni és orditani tudnék.Semmi nem köt le semmiben nem lelem örömöm se türelmem magamba fordulok. És érzem h már nem birom és rossz ez a tehetetlenség.Nagyon szeretem őt.Ott tartok h orvost keresek fel de arra meg pénzem nincs. Nem tudom mit tehetnék csak szenvedek.

0 ember szerint jó kérdés

Új válasz