kérdezte: vivien98 3 hónapja

Öngyilkos leszek

Belefáradtam az életbe, belefáradtam hogy mindig én vagyok a rossz, mindenért én vagyok hibáztatva. Nem bírom már tovább ezért döntök e tett mellett. Nem sajnáltatni akarom magam. Csak már nem érzem jól magam ebbe a világba. Mindenkinek jobb lesz ha már nem leszek. Önző dolog? Lehet.....De az életbe egyszer had legyek önző, eddig soha nem voltam, mindig csak én adtam és a végén mindig nekem fájt. De hogy miért is írom le ezt? Mert a szüleimnek nem tudom elmondani, bezárnának a diliházba és csak így utoljára jól esik kimondani, még ha senki nem is hallgatja meg. Nekem már nem kell segítség, eddig sem tudtak segíteni, már 14 éves korom óta foglalkoztat e gondolat, most 21 vagyok és győzött a depresszióm, legyőzött, gyenge voltam, mint ahogy minden másba is. Tudom hogy a családomnak fog a legjobban fájni, de tőlük is elbúcsúzom egy levélbe, ahogy a páromtól is, akivel már nem lehetek együtt, nem engedik, utálják őt, én viszont szeretem, de lehet hogy ő nem engem. Én már csak végre békére akarok lelni. Nem tudom mikor és hogyan, de öngyilkos leszek, mert már nem bírom tovább. Tudom hogy nézzem a dolgok pozitív oldalát, de már nem tudom, 7 éve küzdök nagyon erős depresszióval és mindig álarcot kellett hordanom mindenki előtt. Elég volt. A sorstársaimnak üzenném, legyetek erősek ameddig tudtok, sikerülni fog nektek és hogy tudjátok én szeretlek titeket! Fentről vigyázok majd rátok

0 ember szerint jó kérdés

3 Válasz

  • Major Klára

    3 Major Klára Jó válaszadó mondta 6 hete


    Kedves Vivien,
    arra kérem, hívjon fel jövő héten, őszintén remélem, hogy segítségére lehetek.
    Üdvözlettel: Major Klára
    Párkapcsolati és válóperes mediátor
    Életvezetési tanácsadó
    06-30-302-48-03
    www.mediacios-iroda.beszweb.hu


  • Dr. Bán Marianna

    2 Dr. Bán Marianna Jó válaszadó mondta 3 hónapja


    Kedves Vivien,
    Nagyon fiatal még, épp csak elhagyta a gyerekkort. Nem írta, hogy milyen kezelést kapott, hogy alakult az állapota. (aminek sokszor hormonális háttere is van!- kezelhető) Most azonban kezdődik a felnőtt- léte. Most jött el az Ön ideje az önálló életvezetésre. Épp ezért, ha objektíven nézve a párja rendes ember, és valóban segíti Önt, ha valóban komoly a kapcsolat, akkor miért is kéne lemondani róla? Mivel nagykorú, nem lehet csak úgy irányítani, vagy "bezáratni! Ha pedig nem ő az Ő- minek is húzni az időt. Nőként fontosabb, hogy ne pazarolja az időt, a tapasztalatokat pedig higgadtan gondolja végig. Ahhoz, hogy Önhöz illő párt találjon, az önismeret szükséges. Vegye kezébe a sorsát, tűzzön ki értelmes, hosszútávú célokat, vegye komolyan önmagát és a felelősségét önmagáért (az öngyilkosság pont nem erről szól!) és kérjen segítséget. A helyi családsegítőben ingyenesen vehet igénybe pszichológusi segítséget, de fordulhat a korábbi gyermekorvosához is (ha jó volt a kapcsolatuk) vagy a háziorvoshoz, aki útbaigazítja. Számtalan lehetősége van, hogy kilábaljon a kamaszkorban indult hangulatzavarból, depresszióból. Ha akarja, menni fog. Ha nem akarja, vajon miért nem? (mivel írt erre a fórumra, azt gondolom, el kellene gondolkodni a fentieken)
    Ha önmagunkra nem vigyázunk, ha nem teszünk meg mindent önmagunkért, másra sem tudunk vigyázni- se fentről, se lentről, ... ugye, tudja. Szóval, munkára fel! Menni fog!
    Üdvözlettel, Mariann


  • 1 putnik-judit mondta 3 hónapja

    !

    Kedves Vivien!
    Biztosan igaza van, az ember sokszor érzi úgy, hogy fel kell adnia. Azt azért vegye figyelembe, hogy állítólag az öngyilkosoknak is előre megtervezett " letöltendő" élet hosszuk van és ha véget vetnek az életüknek, akkor is le kell tölteniük a hátralevő időt, amit előre elterveztek és nem is a legjobb helyzetben. Én nem értek igazán ehhez, mert csak fitoterapeuta-természetgyógyász vagyok....de gondolja át....nem lenne mégis érdemesebb inkább felvenni a kesztyűt és harcolnia magáért, vagy csak egyszerűen élvezni az életében a jó dolgokat ( biztosan van olyan is ).?
    Remélem, hallok még Önről! A legjobbakat kívánom:
    Jutka

Új válasz