kérdezte: AndiBandi 3 éve

Nem szeretnek?

Kedves Szakértő!

29 éves nő vagyok, párommal nagyjából 3 éve kezdtünk el külföldön szerencsét próbálni.
Az első 6 hónap igen szerencsétlenül sült el, sokat éheztünk, rossz körülmények között éltünk, veszélybe kerültünk, és még sorolhatnám. Amikor hazalátogattam, azzal szembesültem hogy egyáltalán nem érdeklem őket (szüleim és nővérem) mert csak a saját gondjaikat sorolták és nem kérdezték hogy hogy telt az a hat hónap. Mintha kint se lettem volna.
Egyébként nővérem még a szüleimmel él, és nagyon rossz, depressziós otthon a hangulat, mindig is az volt. Mindenkinek csak a baja van a másikkal, meg a pénzzel, a munkahellyel.

Jómagam megtaláltam a boldogságot: egy boldog párkapcsolatot, egy gyönyörű csendes lakhelyet, jó munkahelyet és kedves kollégákat. Talán ezért is egyre nagyobb a szakadék köztem és a családom között.

Egy álom vált valóra akkor amikor Cipruson megházasodtunk (ketten voltunk ott). Mondanom sem kell, hogy az utolsó fillérig mi dolgoztunk meg az esküvőért, és büszke vagyok magunkra, gyönyörű volt a Nagy Nap.

Mindenki velünk együtt örült, pl a kollégák, volt kollégák is, rengeteg ajándékot, vacsorameghívást kaptunk. Viszont a családomon az öröm halvány jelét se láttam. Tesóm minden nap zúditja rám a leveleit, hogy hogy telt a napja, hogy hogy szenved a pasik miatt, az élete minden percéről beszámol, de arra nem volt képes, hogy apuéknak megmutassa a gyűrűmet vagy a ruhámat (apuék nem értenek a nethez). Beszéltem velük skype-on, annyit nem mondtak volna hogy gratulálok, nem is kérdezték hogy hogy telt a nagy nap, meg maga a nyaralás.

Nagyon szomorú vagyok. Arra is gondoltam hogy még ennél is jobban meglazítom a szálakat. Mert nekem arra se időm, se energiám, hogy tesóm hülyeségeit olvassam naphosszat, főleg hogy velem nem törődik.
Ön szerint mit kéne tennem? Köszönettel Andrea

0 ember szerint jó kérdés

3 Válasz

  • Keresztes Attila

    3 Keresztes Attila Jó válaszadó mondta 3 éve


    Kedves Andi!

    Ha nem mások elvárásainak felelünk meg, könnyen magunkra haragíthatjuk az embereket, de ez valahol jó jel… Utána átérezzük fájdalmukat és sem a gondolatok, sem az érzelmek nem visznek el minket, semlegesek maradunk. Mindenki csak saját magát tudja feldühíteni, vagy elszomorítani, hiszen mindenki önmagával veszekszik…

    Mi történik, ha nem erősítik meg azt, amit gondol vagy érez? Attól még ez a valóság… Folytatás: https://www.keresztesattila.hu/blog/a-negativ-erzelmek-gondolatok-feloszlatasa-eluzese-hatasos-onvizsgalattal/


    Szerintem jó úton jár… Hajrá!

    Újfajta medicina, gyógyítás – díjmentes felmérés és megoldások
    www.keresztesattila.hu


  • 2 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve

    !

    Tisztelt Kérdező!

    Miért nem hívta meg a családját az esküvőre? Legalább egy pót-vacsora/ebéd meghívás illene, ahol az anyagiak engedik. Így elég sértő, hogy a gyűrűvel büszkélkedik, a szülők meg csak álmodozhatnak a töltött káposztáról, tortáról, tengerpartról. Ajándékot hozott a családnak, mikor haza látogatott először?

  • Dr. Bán Marianna

    1 Dr. Bán Marianna Jó válaszadó mondta 3 éve


    Kedves Andrea,
    úgy tűnik, Ön az erőpont ebben a családban, Önnek sikerült felülírnia a mintát. Irigylésre méltó helyzetbe hozta magát- ez lehet- túl éles tükör, amibe fájdalmas belenézni, mert önmaguk hiányosságaival is szembesülnek. Próbálja meg indulatok nélkül elmondani nekik, mit érez, mi bántja. Megkérdezheti azt is, miért így viselkedtek. Kommunikáció nélkül nem megy.
    Hátha.
    Üdvözlettel, Mariann



  • A kérdés lezárult! A kérdező megkapta a választ kérdésére.