kérdezte: cilu1970 8 éve

Lehetséges hogy leszbikus a férjem lánya?

Tisztelt Doktornő!
Kényes kérdésben kérném segítségét.Férjemnek van egy 18 éves lánya,aki mindig nagyon fiús beállítottságú volt,mind külsőleg,mind érdeklődési körét tekintve.Azonban ami most történt,az nagyon megrázó volt számunkra.Kiderült,hogy fóliával leszorítja a melleit,leginkább akkor,mikor barátnőivel találkozik,és ami legjobban letaglózott,hogy felcsatolható férfi nemi szervet találtunk a táskájában!Mellette férfi dezodor,vérfoltos boxer alsó....ilyenkor szerintem azt hordja.A dologhoz még az is hozzá tartozik,hogy a strandon kizárólag pólóban és rövid nadrágban hajlandó fürdeni,mindent kitalál hogy miért nem veszi le.Már egy ideje gyanakszunk hogy nincs e valamilyen hormon zavara,mert lány létére szabályos fanszőrzete van!Bár amúgy is elég erős szőrű! Kérem segítsen,mi a teendőnk?Lelki oka van vagy inkább valamilyen hormonális?Válaszát előre is köszönöm!

0 ember szerint jó kérdés

10 Válasz

  • Sebestyén Erzsébet Tara

    10 Sebestyén Erzsébet Tara Jó válaszadó mondta 8 éve | válasz erre: 5


    Kedves Cilu1970!
    Mindenképp az a jó megoldás ebben az esetben, amit Önök a legjobbnak éreznek. Hiába mondja azt az egyik kivülálló, ne tegyenek semmit, ha az az Önök számára nem megnyugtató. Nam baj, ha tanácsot kérünk másoktól, mert attól szélesedik a látószögünk, de ne feltétlenül aszerint cselekedjünk. Fogalmam sincs, mi a probléma a kislánnyal, de ha önök utána szeretnének járni, tegyék meg. Lehet, hogy a kislánynak is jó lenne. Talán valóban a nőgyógyásszal kellene kezdeni, s aztán adná magát a következő lépés.
    Ha úgy érzi, nem hagyhatja annyiban, hallgasson az ösztöneire, s cselekedjen aszerint.
    Üdvözlettel,
    Tara


  • Sebestyén Erzsébet Tara

    9 Sebestyén Erzsébet Tara Jó válaszadó mondta 8 éve | válasz erre: 5


    Kedves Cilu1970!
    Mindenképp az a jó megoldás ebben az esetben, amit Önök a legjobbnak éreznek. Hiába mondja azt az egyik kivülálló, ne tegyenek semmit, ha az az Önök számára nem megnyugtató. Nam baj, ha tanácsot kérünk másoktól, mert attól szélesedik a látószögünk, de ne feltétlenül aszerint cselekedjünk. Fogalmam sincs, mi a probléma a kislánnyal, de ha önök utána szeretnének járni, tegyék meg. Lehet, hogy a kislánynak is jó lenne. Talán valóban a nőgyógyásszal kellene kezdeni, s aztán adná magát a következő lépés.
    Ha úgy érzi, nem hagyhatja annyiban, hallgasson az ösztöneire, s cselekedjen aszerint.
    Üdvözlettel,
    Tara


  • Dr. C. Molnár Emma

    8 Dr. C. Molnár Emma Jó válaszadó mondta 8 éve


    Kedves Aggódó!
    Mint Ön is írja, komoly tesi tünetekről ír. Én inkább hormonháztartási zavarból is fakadó lélektani folyamatra gondolok (pszichoszomatikus zavar).
    Javaslom, hogy nőgyógyászati endokrinológiai vizsgálattal kezdjék el a folyamat fölgöngyölítését.
    Üdvözlettel: Dr. C. Molnár Emma


  • Turánszky Edina

    7 Turánszky Edina Jó válaszadó mondta 8 éve


    Kedves Cilu1970!

    A kérdése mellett végigolvastam az előző válaszokra adott reakcióit is. Azok alapján az a gyanúm támadt, hogy Ön (valószínűsítem, hogy a család többi tagjával együtt) nem nézik jó szemmel, esetleg még elítélendőnek is tartják, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Ezt sajnos az érintett lány is érzi, ezért érthető, ha nem teljesen őszinte Önökkel, hiszen fél a következményektől, hogy nem fogadják el olyannak, amilyen. A legjobban a következő mondata aggaszt: "keressünk egy pszichológust,aki segítene Neki?Hátha még nem késő helyes útra terelgetni". Mi a helyes út, és azt ki határozza meg? Van-e egyáltalán helyes út? Ez szubjektív megítélés kérdése. A szexuális orientációnkat nem mi választjuk meg - akaratunk legfeljebb annyiban játszik szerepet, hogy kipróbálunk különböző viselkedésformákat.

    Az Önök esetében a problémát inkább látom az elfogadásban (pontosabban annak hiányában), mint a lány szexuális orientációjában. Azt is írta, hogy konkrétan még nem beszéltek vele. Ez gyakran előfordul olyan témák esetében, amelyeket kellemetlennek, vagy tabunak érzünk. Ilyen esetekben a beszélgetéshez célszerű szakember segítségét kérni, aki segít a gátlások feloldásában, és abban, hogy kifejtésre kerüljenek a problémák, valamint azok a kérdések, amelyekről eddig nem , vagy nem megfelelő módon mertek beszélni. Az ilyen beszélgetéseknél a szakember mindig pártatlan. Ha úgy gondolják, hogy megtisztelnek bizalmukkal, személyesen is nagyon szívesen segítek.

    Üdvözlettel:

    Turánszky Edina
    pszichológus, mediátor
    www.faro.eoldal.hu


  • 6 evamo- Jó válaszadó Jó kérdező mondta 8 éve | válasz erre: 5

    !

    Miért gond neked ha leszbikus? Az nem betegség, ugyanolyan ember, mint bárki más. A nemi életéhez semmi közötök, az magánügy. Szerintem meg az ilyen emberek a nagyon buta, beszűkült látásmódú emberek, nem csoda, ha titkolózik, én sem örülnék az ilyen szülőknek. A gyerekeinket feltétel nélkül kell szeretnünk, és örülni kell a boldogságuknak.

  • 5 cilu1970 mondta 8 éve | válasz erre: 4

    !

    Kedves Tara!
    Köszönöm megtisztelő válaszát!
    Értesítettük az anyukáját az eseményről,de nem nagyon foglalkozott az üggyel,nagyon meg sem lepődött!Kértük hogy keressenek meg egy szakembert,de a gyerek,és az anya is elzárkóztak ettől!A kislány mindent tagad,azt mondja vele minden rendben van.Mi rendkívül aggódunk,hogy baj lesz ebből!Gondolja kedves Tara,hogy tényleg leszbikus beállítottságú a gyerek?A férjem teljesen ki van borulva!Ráadásul a kislány most engem utál,mert én találtam meg véletlenül a táskájában,amikor mosnivaló ruháit kerestem.
    Amitől még jobban kiakadtam,hogy mint kiderült ,a 14 éves lányomnak is a kezébe adta ! Nagyon félek hogy ezek után rossz hatással lesz rá!Mit tegyünk?

  • Sebestyén Erzsébet Tara

    4 Sebestyén Erzsébet Tara Jó válaszadó mondta 8 éve


    Kedves Kérdező!
    Szerintem az őszinte beszélgetés az első lépés. Fontos lenne megteremteni a bizalmi kapcsolatot. Akárhogyan is van, a kislánynak is bizonyára megkönnyebbülés lenne, ha beszélhetne erről. Ehhez azonban éreznie kell, hogy bízhat Önökben. Nem ír arról, hogy mi van a kislány édesamyjával, pedig ez is hozzátartozik a témához. HA lehetséges, együtt kellene megértéssel, elfogadással segíteni a gyereknek. Akármi is van, a jelekből ítélve neki sem lehet könnyű.
    Bizalom, szeretetteljes beszélgetés lenne az első lépés, mert amig a gyerek fél erről beszélni, segíteni sem tudnak neki.
    Üdvözlettel
    Tara


  • 3 cilu1970 mondta 8 éve

    !

    Tisztelt Doktornő!
    Köszönöm szépen gyors válaszát! A szőrzettel kapcsolatban,csak annyit,hogy a köldökéig felnyúlik ,mint egy férfinek.Szeretném még meg kérdezni,hogy nem lehet ,hogy esetleg csak valami rossz társaságban,buta szexuális játék áldozata lett?Ő tagadja hogy a lányok felé vonzódna!Konkrétan természetesen nem kérdeztünk rá,de rögtön ezzel védekezett!Esetleg keressünk egy pszichológust,aki segítene Neki?Hátha még nem késő helyes útra terelgetni.Köszönöm szépen.

  • 2 ? Jó válaszadó mondta 8 éve

    !

    Hát ez tényleg elszomorító. De nézd ma már nyíltan vállalják!!!

  • Dr. Bán Marianna

    1 Dr. Bán Marianna Jó válaszadó mondta 8 éve


    Kedves Kérdező,
    Hormonzavar okozhat hiányzó vagy rendszertelen mensest, hiányos másodlagos női nemi jellegeket (nem világos, mit ért szabályos fanszőrzet alatt- ilyen mindenkinek van), de nem perdöntő a szexuális identitásban. Ha testileg- lelkileg egészséges, nyugodjanak bele, a Lányuk nem beteg, a legbölcsebb az ítélkezés nélküli elfogadás.
    Családként teendőjük csak annyiban van, hogy teremtsenek - először önmagukban, majd a családban, a Lányuk részére- olyan elfogadó, bizalomteljes légkört, melyben nyíltan, az ítélkezéstől való félelem nélkül megnyílhat a Lányuk, ha akar (ha készen állnak rá, tapintatosan, de egyértelműen ajánlja fel a beszélgetést- remélem, jó kapcsolatban vannak). A társadalmi közmegítélés miatt ez amúgy is nehéz, főleg, ha a családban a szexualitást tabuként kezelik. Gondoljon csak bele, mennyi szorongás lehet e titkolózás mögött (már ha valóban így van, ahogy gyanítja) Bárhogy is van, ez a lány a gyermekük, a nemi identitása ezen nem változtathat. Semmiképp ne faggassák agresszíven, hisz a szexuális irányultsága a magánügye, nincs mit számon kérni, legfeljebb tisztelettel, feltétel nélküli elfogadást kommunikálva kezdeményezhet beszélgetést. Ez amúgy sem akarat kérdése, nem betegség, nem "rossz viselkedés", hanem ösztön. Az is lehet, hogy még nincs kiforrott szexuális irányultsága, akár változhat is, de erőltetni teljesen felesleges és megalázó is. Bízzák rá a döntést, hogy kér- e Önöktől vagy mástól segítséget az esetleges szorongás feldolgozásához. Másrészt akár a saját neméhez , akár a másik nemhez vonzódik, a szexuális felvilágosítás (nem csak a technikai/anatómiai részére gondolok, bár azzal sincs feltétlen tisztában ez a korosztály- de pl. a promiszkuitás testi- lelki veszélyeire, a tartós, valóban szereteten- szerelmen- tiszteleten alapuló tartalmas kapcsolat fontosságára,... gondolok) ugyanolyan fontos. Kérem,ne ítélkezzen, ne a közhelyekre hagyatkozzon! Sokkal fájdalmasabb lenne érzelmileg elveszíteni a gyermekét, mint most szembenézni a saját csalódásával, feldolgozni azt!
    Üdvözlettel, Mariann


Új válasz