kérdezte: Anonim 4 hete

elrontott élet

Tisztelt SZakértők!


én fiatal koromban, csak úgy odaadtam a szüzességemet az első hapsinak, mert frusztrál, hogy még szűz vagyok. Nagyon nehéz kamaszkorom volt, egy szülő, anya nélkül, testvér nélkül. Apám nem tudott mit kezdeni a nőiségemmel és én sem. CSak túl akartam lenni rajta. Azóta is ezt bánom, azt hiszem, hogy azért nem sikerülnek a kapcsolataim ,mert nem vagyok olyan lány, akit tisztelnek. Miért kell egész életemben bünhödnöm emiatt? én is szégyellem, amikor alkalmanként előkeról a téma, vagy ha olyan a szituáció, hogy rámnéznek és már látják ezt. Nemsokára negyven éves leszek, nem szeretnék egyedül megöregedni. Nem volt olyan felnőtt, aki figyelmeztettett volna, hogy enyje lányom a tisztesség mindenek előtt.

0 ember szerint jó kérdés

1 Válasz

  • Sebestyén Erzsébet Tara

    1 Sebestyén Erzsébet Tara Jó válaszadó mondta 2 hete


    Kedves Kérdező!
    Nincs elrontva az élete. Közhelyes, tudom, de tényleg sosem késő. Szeretettel ajanlom figyelmébe Louise L. Hay könyvét, az Éld az életedet. Kezdetnek jó kis tudatformáló irodalom. Elindít az önismeret útján, és konkrét gyakorlati tanácsokat ad a múlt eseményeinek feldolgozására.
    Üdvözlettel
    Tara


Új válasz