kérdezte: Jonigts 8 hónapja

Elhagyott a feleségem 2 éves kisgyerekkel mit tehetek?

Délelőtt még együtt terveztük kinek mit adunk karácsonykor, délután bejelentett, hogy elválik. Nem volt veszekedés, se semmi aznap. Már régebb óta tervezhette, sajnos én nem vettem észre. Hazaköltözött a szüleihez, akik persze örülnek neki, mert a 2 éves kisfiamat is elvitte.
Az ok, amit mond: szavakkal bántottam. Már nem szeret. Adott már második esély de eljátszottam. Hetente, kéthetente lemehetek a fiamhoz. December 17en karácsony előtt hagyott itt, azóta kétszer voltak itt cuccokért.
A jellememen van mit csiszolni ez igaz, néha bunkó tudok lenni, ha ideges vagyok, türelmetlen, és sajnos nem mindig voltam kedves vele, de sosem akartam direkt bántani, nagyon szerettem és szeretem még mindig. A gyerekem nagyon hiányzik. Sokat dolgoztam, hogy nekik jobb eletkorulmenyuk legyen. Többet kellett volna velük lenni.
Azt mondja egy hónap után is, hogy biztos hogy elválik. Én sosem csaltam meg soha nem is gondoltam rá. Nem iszok.
Elvileg neki sincs senkije, azt mondja neki nem kell senki, bár a facebookon egész nap csak chatelt fogalmam sincs kikkel. Egyszer régebben lebukott egy pasival beszélt elég intim dolgokról, de én megbocsátottam neki.
Nem tudom mit tegyek, mitévő legyek, egyetlen vágyam, hogy visszakapjam őket. Több mint egy hónapja csak szenvedek, a munka sem megy úgy érzem lelkileg ezt képtelen vagyok felfogni megérteni és feldolgozni.
Nagyon igazságtalannak tartom, a gyerekem és a feleségem volt az életem egyetlen értelme. Csak értük éltem. Most nincs miért éljek.
Azóta a feleségem úgy beszél velem mint egy utolsó senkivel. Bárkivel kedvesebb. Hallani sem akar békülésről, mert már nem szeret.
10 évig voltunk együtt, ebből 3 év házasság. A szülők 200km re laknak, így látogatni sem tudom gyakran a gyerekem. Borzalmas ez a helyzet, vagy vak vagyok és a jeleket nem láttam vagy nem tudom. Nem tudom mire gondoljak. Szex is rendszeres, szinte napi szintű volt, nem láttam jelét annak, hogy elköltözik majd, derült égből villámcsapásként ért.

Mindent megtennék hogy visszakapjam őket, sokszor bocsánatot kértem, könyörögtem sírtam, nem érdekli. Azt mondja nem haragszik, de már nem szeret.
Neki nem tűnik fontosnak a házasság, mint nekem. Szerinte csak egy papír, és majd fizetem a válás után megemelkedő babaváró hitelt, mindegy az.
Több ismerőse is elvált az elmúlt évben, folyton azokat hozzá fel. Elvileg a barátnőjének már februárban panaszkodott, hogy nem bírja ezt tovább.
7 éves koráig árvaházban volt, ezért lelkileg sokkal gyengébb mint egy normális családban felnőtt ember, de így sem értem a döntését.
Mit lehet ilyenkor tenni? Nem akar hallani párterápiáról, az sem érdekli, hogy egy hónap kimondhatatlan lelki gyötrelmek rádöbbentettek arra mi a fontos az életben és elég erős változást indítottam el bennem.

0 ember szerint jó kérdés

Új válasz