kérdezte: Anonim 4 hónapja

Mit tegyek, ha anyával nem jó a kapcsolatom?

Jó napot!

Nekem egy hatalmsa problémám van anyukámmal, amit egyszerűen nem tudunk megoldani. 17 éves, rendes lány vagyok. Jó tanuló vagyok, ritkán eljárok bulizni, sokszor vagyok a barátaimmal. Egyszerűen anyukám nem tudja értékelni, hogy milyen jó gyerek is vagyom valójában. Nagyon sokat veszekszünk, sosem akar elengedni sehova, mindenről eltér a véleményünk. Olyan dolgokat talál ki a fejében, hogy egyszerűen már képtelenség követni őt. Őszintés szólva szerintem már pszichológiai eset. Ha veszekszünk lökdös, egyszer nekilőkött a fürdőkádnak és bevertem a fejem. Gonosz velem, azt akarja, hogy ne legyenek barátaim, minden barátomat utálja, szerinte rossz hatással vannak rám, ami egyszerűen nem igaz, mert jó tanuló rendes barátaim vannak. Ha kérek pénzt nem ad, de magának vesz 10 darab ruhát. Apával jobb a kapcsolatom de már őt is ellenem fordítja, és olyan dolgokat hazudozik neki rólam, amik nem is igazak. Apával amióta csak a fejemet tudom marják egymást, állandóan veszekednek, apukám emiatt már többször is majdnem elköltözött itthonról. Van egy nővérem és egy bátyám de velük teljesen máshogy viselkedik. A nővéremmel jó kapcsolatuk van, és a bátyámat is állandóan megvédi. Mindig én vagyok a rossz és a hibás mindenért. Önző gyereknek tart és hülyének. Ha veszekszünk nem a vita tárgyáról beszél, hanem arról , hogy miért ellenkezek, miért kiabálok, még veszekedni sem lehet vele normálisan. Nem lehet elmondani neki semmit. Nem lehet csinálnji semmit a házban. Ha elmegyek a konyhába jön utánam, nézi mit csinálok. Nem mehetek a fürdőbe, mert ha akarok akkor hirtelen ő akar és ha azt mondom, hogy nem akkor kiveri a hisztit, és azt mondja, mennyire önző pofátlan gyerek vagyok. Még egy évem van a gimnáziumból aztán egyetemre szeretnék menni. Azt mondja állandóan, hogy nem mehetek, és ő nem fogja nekem fizetni. Miküzben mindkét testvérem már lediplomázott. Én ezt már nem bírom idegekkel, el akarok költözni otthonról és élni a saját életem nélküle. Fogalmam sincs mit tegyek, kétségbe vagyok esve. A testvéreimmel nem tudok erről beszélni, mert ők mindig anyát védik meg, nem tudok senkihez sem fordulni. Annyira szeretnék egy jó kapcsolatot anyukámmal, de képtelenség. Az évek alatt, ha valamit meséltem neki azt mindig ellenem fordította később. Ha jót meséltem az nem érdekelte, csak ha rosszat. Nem tudom őt elviselni, nem tudunk egy légtérben lenni. Állandóan veszekszünk mindenen. Tanácstalan vagyok mit tehetnék. Én tényleg egy jó gyerek vagyok, de ő valamiért teljesen másképp lát engem.

0 ember szerint jó kérdés

2 Válasz

  • 2 pinkldy80 mondta 4 hónapja

    !

    Egy szó: FÉLTÉKENYSÉG!!! Biztos vagyok benne, hogy Te egy szép,mutatós lány vagy. Utálja a fiatalságodat,a szépségedet,azt,hogy előtted az Élet. Ahogyan írod is,nincs egy boldog párkapcsolata, nyilván nem él nagybetűs Nőként, ezért minden módon visszahúzna, ellehetetlenítene. Nagyon jó, hogy erre Te rájöttél. Amig vele vagy hunyászkodj meg, ne szállj szembe, mert még ki vagy szolgáltatva. Jót, örömet neki el ne mondj. Annak örül, ha nem vagy jól. Hát ne legyél,amig otthon laksz. Tesóidra valamiért nem féltékeny és még ezzel is csak bánt. Hasonlóan éltem én is,mindent elkövettem, hogy anyám (Isten nyugosztalja)szeressen. Persze nem sikerült. És az éve során cifrábbnál,cifrább sztorykkal találkoztam,hogy"anyák""szülők",hogy bántják,alázzák a lánygyermeküket. Nem Te vagy az első és az utolsó aki így él. Sajnos!!! Pedig fontos lenne, hogy szeretet kapj. Tudd, hogy anyád túl gyenge ahhoz, hogy szeressen. És, hogy minden ártó szavának, amivel el akarja Veled hitetni, hogy rossz vagy, éppen az ellenkezője az igaz!!! A féltékenysége erősebb. Volt olyan kolleganőm, aki gyűlölte a lányát még azért is,mert nagyobb mellei lettek és sorolhatnám. A lánya egész kamaszlánykorában nem értette, hogy miért gyűlöli,amikor Ő ragaszkodna. A tesóidat sem szereti jobban, az ilyen ember nem szeret senkit. De kis szövetségesnek vagy akár ellened (hogy mégjobban elhidd,Te rossz vagy és lám velük ki lehet jönni) csinálja. Mímeli ezt a kamu szeretet. Ne fizessen semmit, ha nem akar. Ne mondj el jó dolgokat. Legyél vele kedves, amennyire csak tudsz vagy semleges, de jókedvű a jelenlétében sosem. Remélhetően lesz egy párod aki szeret, támogat akár anyagilag, akár suli, bármi. Mindig gyűjtögess magadnak amikor lehetőséged van pénzt. Gondolj a jövőre!!! Ez fontos. Apáddal is legyél kedves és semleges, gondolom nem ő hordja a nadrágot. Egy nagybetűs Szülő,így nem viselkedik. Inkább emeli a gyermekét. Engem anyám még 18évesen is pofozni akart,pedig akkor már dolgoztam.Utána a barátommal akartam lenni, és még zuhanyozni nem hagyott.Minden k.nak (elnézést elmondott) dolgozó nőkét,hazaadtam a pénzem és még így is irigyelt. Utált nagyon,hiába odavoltam érte. Egyszerű: Féltékenység. Betegség. A hét főbűnök egyike. De szerintem az egyik legnagyobb! Azt hiszem Mark Twain írta,költő,hogy egy nő akkor igazán boldog, ha fiatalabbnak néz ki a lányánál. Pedig ez a költő az 1800as évek végén született. Szóval már akkor jelen volt ez a betegség .Légy erős! Láss tisztán,és ne engedd,hogy hasson rád. Engedd el a sértéseket,amennyire csak tudod és építsd magad és az önbizalmad, de előtte amig otthon laksz szerintem mutatkozz egykedvűnek. Írj,ha akarsz valamikor levelezni.Minden jót! M.:)

  • Geist Klára

    1 Geist Klára Jó válaszadó mondta 4 hónapja


    Kedves Kérdezőm!

    A szüleinek van kapcsolati problémája. Emiatt Önt, mint legkisebb gyereket, az Anyukája otthon akarja tartani, egyfajta feszültség levezetésként, villámhárítóként. Ezért nem engedi függetlenedni.
    Édesapjától, testvéreitől kérjen segítséget az önállósodásban és ha egyetemre megy, érdemes lehet bentlakásról gondoskodni, gondolkodni.
    Szuper lenne, ha édesanyjával kicsit rendeződne a viszonya. Iskolapszichológustól, családsegítőtől kérhet segítséget abban, hogy jobban bírja kezelni a helyzetet. Lökdösődés, bántalmazás ügyben pedig az iskola gyermekvédelmiséhez kellene fordulnia.

    Üdvözlettel: Geist Klára


Új válasz