kérdezte: steffy Jó válaszadó 3 éve

Mi lehet a magyarázat a párkapcsolati problémáimra?

Kedves Tanácsadó!

Negyvenes éveimben járó nő vagyok, két gyermek édesanyja.
18 évi házasságom azért szakadt meg, és végződött válással, mert a volt férjemről kiderült, hogy nem csak heteroszexuális érdeklődésű. Bár ő ezt nyiltan sohasem vállalta fel, de a titokban folytatott párhuzamos kapcsolatai végül kiderültek. Házasságunk és kapcsolatunk megmentése céljából sikerült elkezdenünk egy párterápiát, de nem csinálta végig, mondván, neki erre nincs szüksége, csak én nem értem meg őt. Végül beláttam, hogy nincs értelme újabb esélyeket adni az újrakezdésre, mivel többszöri próbálkozások után is ugyanazt a "forgatókönyvet" játszotta. Ezért úgy döntöttem, hogy elválok.
Néhány hónappal válásunk után alakult egy kapcsolatom egy hozzám hasonló korú, helyes férfival. Őt korábban is ismertem,de baráti beszélgetéseken kivül semmi nem történt köztünk - viszont egy érdekes vonzalmat mindig éreztem iránta. Később kiderült, hogy ez kölcsönös volt. Neki egy élettársi kapcsolata ért véget akkortájt.Elmondta, hogy az élettársával nagyon jó barátságban maradtak, sőt, ő bátoritotta, hogy kezdeményezze a kapcsolatot velem. Kicsit furcsálltam, de nem faggatóztam...
Szépen alakult a kapcsolatunk,hamar egymásra hangolódtunk, igazi csodaként éltem meg minden együtt töltött percet. Ugyanez volt az ő visszajelzése is. Az ideális, és tökéletes társat, nőt látta bennem. Hasonlóan, én is megtaláltam benne mindent, amit szerethetőnek tudok érezni egy férfiban. Viszont kifele nem vállalta fel a kapcsolatunkat. Sohasem mutatkozott velem sehol. Nem értettem, miért. Többször beszélgettünk erről, de sohasem kaptam számomra elfogadható választ. Kb. fél év után, amikor úgy éreztem kezd elmélyülni a kapcsolatunk, mintha hirtelen megállt volna. Nem akart, nem tudott, vagy nem mert érzelmeket belevinni a kapcsolatunkba - nem tudom, hol igy, hol úgy magyarázkodott. Egy jó év után szakitásra került sor, ami engem nagyon megviselt.
Röviddel ezután összejött egy nővel, akivel két hónap alatt háromszor szakitott,a nő féltlkenykedése és számonkérései miatt, s olyankor nálam vigasztalódott. Azt hittem szeretné velem újrakezdeni, esetleg folytatni a kapcsolatot, de kiderült, hogy ezek csak spontán, ötletszerű "töltődések" voltak a részéről. A harmadik ilyen felbukkanása után közöltem vele, hogy én igazából kapcsolatot szeretnék, nem alkalmi szerelmi viszonyt. Az ilyen visszatérések számomra játszadozás az érzelmeimmel, és én ezt nem szeretném.
Azóta volt alkalmam leülni vele beszélgetni, választ keresvén sok-sok bennem felmerülő kérdésre, többek között, hogy miért viselkedett úgy, ahogy, és ha tudta az elején, hogy csak kalandot szeretne, miért nem úgy kezdte, miért nem játszott tiszta lapokkal? Elérte, hogy beleszeressek, és aztán meggondolta magát. Magyarázata szerint, minden tökéletes, nálam szebbet, jobbat álmaiban sem tudna elképzelni, de most ő úgy érzi, hogy elérkezett fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor már nem akar kötődni senkihez, nem akar lelkileg kapcsolódni, és függeni senkitől, mert az csalódással járhat, a csalódás fájdalmas lehet stb...Kalandokra van szüksége, hogy megélje az igazi szabadságot, az önzetlen, tiszta szeretetet, amelyet egyszerre akár több nővel is tud "áramoltatni" és ezt nem tudná megélni egy "komolyabb" nő mellett. Ő most szárnyal, hatalmas léptékben fejlődik.
Kérdezem én: ez lenne a fejlődés útja? Mi válthatta ki belőle ezt a fordulatot? Őt komoly, visszafogottabb, konzervativ gondolkodású embernek ismer(t)em. Spirituális témájú könyveket olvasott, jógázott, már fiatal korában a Tao-t olvasta.
Feltevődött bennem az a kérdés is, hogy vajon tényleg a saját választása, döntése ez, vagy befolyásolhatja a volt élettársa, akivel most is barátok, és hasonló könnyelmű - úgymond laza - életmódot folytat.
Próbáltam rávezetni, hogy nem biztos, hogy jó úton halad, minden tettének következményei lesznek.... Sajnos sikertelen próbálkozás volt.
Változhat-e ő maga, és a mi viszonyunk a jövőben? Miért alakulnak igy a kapcsolataim? Miért kerülnek az utamba ilyen "szélsőséges" tulajdonságú férfiak? Mit kell tanulnom tőlük? Vagy mit kellene megtanitanom nekik?
Hogyan kezeljem az ilyen kapcsolati "kudarcokat"? Már-már kezdem azt hinni, hogy komoly baj van velem, bennem van a hiba, de nem tudok rájönni, hogy mi lehet az.
Segitségét, tanácsát előre is köszönöm.

0 ember szerint jó kérdés

45 Válasz

  • 45 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 44

    !

    Kedves Petúnia!

    Nagyon szépen leirta, hogy mit is ért rajongáson. Ilyen értelemben én is rajongok, és nagyon-nagyon tudok örülni, ha bárkinek úgy tudok segiteni, vagy megoldani egy-egy problémát - még akkor is, ha az nem szakterületem -, hogy semmi fizetséget, még csak jószót nem várok érte. Csak úgy... sikerélményem van attól, hogy tudtam valamit adni, valami pluszt nyújtani. Sok-sok ilyenben részesitettem embertársaimat, ugyanakkor, amikor reménytelennek tűnő helyzetemben, kétségbeesetten álltam a problémám előtt, nem egyszer megtörtént, hogy olyan segitő embereket küldött a Sors, hogy egycsapásra minden megoldódott...vagy legalábbis megmutatták az utat.

    Az asztrológiába nem merültem bele. Hallottam az aszcendensről, de szégyen - nem szégyen nem igazán tudom hova tenni. Azt tudom, hogy egy komolyabb elemzéshez nem elegendő csak a születési dátum, hanem óra, perc is szükséges, ezért nem bonyolódtam bele, mert ez utóbbiak - legalábbis az én esetemben - sajnos nem pontosak.

    Nem jártam túl sok tanfolyamra. Az egyetemet valóban a két gyerek mellett végeztem, de szükségem volt a diplomára ahhoz, hogy a munkámat hivatalosan folytathassam. Majd később elvégeztem egy rövid időtartamú mediátor tanfolyamot, de csak azért, mert szeretek emberek között közvetiteni, békéltetni, segiteni a komunikációt, és meg akartam tanulni, hogy hogyan kell "felépiteni" , levezetni egy-egy erőszakmentes beszélgetést, békéltetést.
    A GNM - re pedig azért mentem el, mert mindig is érdekelt, hogy mi állhat a betegségek hátterében, a lelki okok, a gyógyulási folyamatok gyógyszer nélkül. Nem vagyok egyáltalán hive a gyógyszereknek, sem a táplálékkiegészitőknek. Semminek, ami csak a pénzről szól.
    Az, hogy önálló vagyok: nos a jelenlegi helyzetem kivánja meg, hogy az legyek, de manapság - a sok-sok éretlen, felelőtlen férfi mellett a legtöbb nő rákényszerül. Tisztelet a kivételnek, de a környezetemben nem sok olyan férfit látok, aki racionális, és érzelmi szinten is egyformán érett lenne...

    Szeretek olvasni. Az utóbbi években elég sok spirituális tartalmú könyv került a kezembe - gondolom nem véletlenül. Mindig is érdekelt a lélek vándorlása, az Univerzum működése, az Élet valódi értelme stb...S mind ezekhez kapcsolódó könyveket olvastam.

    Szivesen irok a gyógyulásomról, de hosszú lenne itt most érthetően, részletesen leirni. De e-mailben szivesen megteszem,ha küld egy levelet a troby24@freemail.hu cimemre, válaszolok.

  • 44 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 42

    !

    Kedves Steffy!
    Egy Nyilas tanító, főpap, asztrológus, filozófus, látnok, harcos, ezzel mind születik, úgyse hagyja békén őt. Mikor sajátomként kezelek egy ügyet, részben ezért, részben azért, ment semmilyen találkozás nem véletlen, a másik ügye az enyém is, így vagy úgy, de érintett vagyok, az ő ügyét fejtegetve, saját ügyem oldódik, fejtődik meg. A világ csak tükröz című elv ez. Hatalmasakat tudok gyönyörködni, mikor sikerül egy jó elemzés, én erre értem főleg, hogy a Nyilas valóban tud magáért rajongani, de nem is magáért, hanem a tudás, megértés öröme ez, és azt is tudjuk, égi, éteri, isteni, angyali segítség nélkül semmi sincs, szóval, nem magunkat imádjuk igazán. Mégis azt mondják, a legnagyobb önbizalma a Nyilasnak van, de akik utálnak minket, azok szerint csupán nagyarcúak vagyunk. Azt is megfigyeltem, hogy egy nagy fejű ember mindig Nyilas, vagy van benne, és egy kis fejű mindig Ikrek, vagy vagy benne. A Nyilas filozófus, lassú észjárású, ettől nagy a feje, az Ikrek gyors észjárású, magológép, számítógép fejű, mindent rögzít, de a részletek nem érdeklik, felszínes a lélek dolgaiban is, de jól tanul, a Nyilas nem tud magolni, az én Nyilasom legalábbis nem, visszatartják saját gondolatai. Azért írom a két jegyet együtt, mert egy tengelyen fekvő jegyek az asztrológiában, és így egy az élettémájuk, csak másképp, egymást kiegyensúlyozó jegyek.

    Arról nem szólt, hogy hallott-e már az aszcendensről stb. Mert ha a gyerek mellett tanult, az jó eséllyel Ikrek. Meg az is, hogy töltődni másokkal tud. Meg az is, hogy el akarja magát tartani, ráadásul totál egyedül.. Meg az is, hogy nem akar összeköltözni egy pasival, túl önálló. A tanfolyamok szeretete is. Én olvasni is alig bírok, szuper könyv kell, legyen, hogy letenni se tudjam, mert folyton elkalandozok, gyakran írok inkább, azzal többet hozok ki, több öröm is. Alapvetően csipegető vagyok a könyvekben, aztán kombinálok, és szerintem remekül. Gyakran ütöm fel pont jó helyen, a lényegnél. Ha lenne elég szuper könyv, biztos nem kéne csak csipegetni, túl sok a mellébeszélés bennük (gyávaságból és pénzcsinálási vágyból, hogy ezer bőrt tudjanak lehúzni a témáról). Nekem meggyőződésem, tapasztalatom, hogy aki pénzért lelki vezető, tanító, gyógyító, pap, az elbutul, sőt, sose volt elég okos, bölcs, de még csak szeretni se tudott, csak szorongani. Az igazi tudás ingyenes és egyszerű, csak az egyszerűséghez eljutni nehéz, sokáig tart.

    Szóval az exe fizet a tetkós nőcinek? Mi ez ha nem szexuális gátlásosság? Itt edz. És még balek is. Először hirtelen arra gondoltam, hogy akkor strici, ha a nő prosti, de mivel azt írja, ő fizet, így letettem róla.

    A Nyilas függetlenségi vágyát, korlátot nem tűrő énjét én sem úgy értem, hogy én csapodár lennék, de szokták csapodárnak írni a Nyilast, ezért mondom, hogy nem csak a Nap jegy számít.

    A GNM gyógyulásáráról hallhatnék? Biztos tanulságos.

  • 43 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 34

    !

    Kedves Anty!

    Egyetértek Veled, hogy a Létezés tudja a legjobban, hogy mit kell Neki megtanulnia. Nem véletlenül rendelt Téged mellé...Mindannyian tanulunk, és tanítunk is egyben, csiszolódunk, formálódunk, megismerjük önmagunkat. És ezt csak kapcsolatban lehet. Sokan nem ismerik ezt (f)el.És nincs könnyű dolgunk azokkal az emberekkel, társakkal, partnerekkel, akik nem tudják, vagy nem akarják észrevenni mit is szeretnénk nekik "tanítani", nem szivesen néznek bele abba a "tükörbe' amit tartunk nekik. Sok sok türelem szükségeltetik hozzá...

  • 42 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 41

    !

    Kedves Petúnia!

    Mintha csak magamat látnám... addig keres, amíg nem talál, teljes lelkesedéssel. Szinte sajátjaként kezeli ezt a problémát. Köszönöm, és örülök a válasznak. Én is imádok keresni, kutatni, kinyomozni dolgokat, összefüggéseket keresni, "megtudni" valamit. Valahol olvastam, hogy a Nyilas jelszava akár az is lehetne, hogy "Sokmindent tudok, de mindent tudni akarok..." Rám ez nagyon érvényes. Ugyanakkor, amint előző válaszaiban írta, a Nyilas nehezen tud kapcsolatban, házasságban élni. Hát ehhez képest, jól bírtam a több mint másfél évtizedig tartó házasságban félrelépés nelkül... Jellemzően nagy a függetlenségi igényem, de ez nem jelent hűtlenséget az én esetemben. Tény, hogy nem szeretem, ha irányitanak, köteleznek, ha korlátokat szabnak, nem szeretem a kötöttséget. Szerencsére magtaláltam azt a szakmát, és munkahelyet, ahol nem vagyok túlságosan helyhez, és időhöz kötve.Néha jól esik egy kis magány, de a töltődéshez szükségem van kettesben eltöltött intim percekre, órákra, családdal, barátokkal eltöltött szabadidőre.Akkor érzem jól magam, ha mindez egyensúlyban van...De szerintem ez általánosságban mindenkinél így van. Úgy érzem tudok kapcsolatban élni egy olyan társsal, aki testi-lelki-szellemi szinten társ tud lenni.És távol áll tőlem a megcsalás, félrelépés. A barátommal nem is terveztünk élettársi kapcsolatot. Ő nem akarta feladni a mindennapi rutinjait, kényelmét, én pedig nem akartam a gonjaimmal terhelni, azokat úgyis nekem kell megoldanom. Az volt a legszebb, hogy így mindketten énünk legjavát adhatta és kaphatta. Ahogy elkezdődött, úgy még évekig is tarthatott volna. Nem feltétlenül kell összeköltözés ahhoz, hogy egy kapcsolat szorosabbá, mélyebbé váljon. De lehettek volna közös programok, ha ő felvállalta volna a kapcsolatunkat, amelyek még építőbben hatottak volna...
    Nyilasként nem érzem, hogy rajonganék magamért, de szeretem és elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok. Jó, és kevésbé jó tulajdonságaimmal együtt.
    A tetkós nőci nem gazdag, és még csak nem is dolgozik - úgyértem munkahelyen. Ő szépséges és dekorativ, nagyon jó a "kisugárzása" és vannak, akik ezt (jól) megfizetik...illetve a szolgáltatásait...tovább nem ragoznám...Gátlástalansága pedig nem kérdéses...A tetkót csak szétválásuk után csináltatta.
    Hogy miért mondhatta, hogy túl fiatal a pasi, hogy lekösse magát? Ezt maga a barátom mondta saját magáról, azt csak feltételezem, - ismerve Őt - hogy ez nem az ő gondolata, és nem az ő szavai. A nő maga is - enyhénszólva - könnyelmű életet él, és észrevettem, hogy a barátom sokmindenben próbálta "követni" - illetve a nő tudta befolyásolni. És az sem lett volna ideális a tetkós nőnek, ha teljesen elveszit egy potenciális "eltartót", ha netán velem, vagy bárki mással tartósabb, szorosabb kapcsolatot alakit ki...
    Egyáltalán nem volt jellemző a barátomra a szexuális gátlásosság. Fiatal korában igen, erről mesélt, de sikerült ezt "levetkőznie". Bár a megjelenése sugall némi távolságtartást, hidegséget, nem annyira közvetlen, -illetve nem mindekivel -de a falakon belül mondhatom, hogy ennek az ellenkezője.Sok-sok szenvedély van benne - meg minden ami kell ...Az irányitást átadtam neki, de ez nem volt ellenére... illetve nem nyílvánította ki.
    A GNM első látásra kicsit bonyolultnak tűnik. Ajánlanám - így kezdetnek - az "Orvostudomány a feje tetején" c. könyvet. Én is ezzel kezdtem, majd részt vettem néhány előadáson, ahol példákkal, konkrét esetekkel alátámasztva magyarázták el a betegségek, tünetek kiváltó konfliktusait, illetve helyreállításukat. Nekem is volt gyógyulásom - mondhatom, hogy tudtomon kívül, miután az okot kiváltó konfliktusom megszűnt. Akkor még nem is hallottam a GNM-ről, csak utólag raktam össze, hogy mi is történt...És most is van egy helyreállításban levő problémám.

  • 41 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 40

    !

    Megkaptam, amire vártam. Egyúttal válasz arra a piros betűs kérdésre ott fent, hogy "Mi lehet a magyarázat a párkapcsolati problémáimra?"
    A tetkó a szexuális szabadosság jele, a szexuális felszabadultságé, a gátlások elvesztéséé, elveszteni akarásáé. Tehát szexuálisan gátlásos ember használja, akinek elege lett a gátlásaiból.
    A Bak szexuálisan gátlásos, tehát ösztönösen egy gátlástalan nővel akar szövetséget. A meleg férje meg még ettől is gátlásosabb volt. Ön, aki a vezetést a férfinak adná át, azért maradt pártában, mert a hím jelen esetben fél a szextől, és zavarja, hogy aktív félként kéne jelen lennie az Önnel való kapcsolatban, ahol Ön szereti ugyan a csókos ölelést, de nem egy domina, hanem romantikus, klasszikus nő.
    Hurrá! Megérte várni, ennyit dolgozni a témán. Remélem, együtt örül velem. Azt írja Nők Lapja Ezotéria, hogy a Nyilas rajong magáért, rajongjunk együtt magunkért! :D

  • 40 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 32

    !

    Nem értem, miért mondja a tetkós nőci, hogy túl fiatal a pasi, hogy lekösse magát, negyvenesként?

  • 39 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 34

    !

    Kedves Anty!
    Én sem azt tartom szeretetnek, hogy ránőni a másikra, de ráhagyni, hogy mellettem is Casanova legyen, az nem szeretet, hanem közöny, megalkuvás, önbizalomhiányból, igen bénító, őrjítő, betegítő, megalázó, még tovább rombolja az önbizalmát. Nem is fogják tisztelni érte, hisz azt látják, Önnek ez így jó, így marad(hatnak)nak örökre csapodárok. Bár nem közönyként éli meg, hanem szeretetként, én tudom, de szeretetét ne mellette élje meg, hanem tőle távol, dobja ki! Ismeri biztos a modern fordítású Béka királyfi mesét, a Grimm mesét, ahol nem szájon csókolni kell az eredeti németben, hanem falhoz vágni, mivel azért átkozták el, mert csapodár volt, ezt meg a mesefilmből tudjuk. Aki meri falhoz vágni, azé lesz..., a tisztelet is, a szerelem is.
    Életgubancai az ilyen téves tolerancia miatt vannak.
    Üdv!

  • 38 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 33

    !

    Hogy hogy lehet tartósan fenntartani a harmóniát, az önelfogadást hiánytalanul, a totál békét? Ha sikerülne, senki se akarna semmit csinálni, szerelmes se lenne.. Csak ülne. Nem fogjuk megkapni állandósulva, legalábbis nem a Földön. Minden aktivitáshoz kell a feszültség, önbizalomhiány, stressz, idegesség, düh, csak ne túl sok legyen belőle, mert ha túl sok, akkor megmozdít ugyan, de atomenergiával (=türelmetlenség), de így a csalódásba visz, elbuktat, tévút. Pozitív stressz, negatív stressz. Szerelmet, munkát, gyerekeket akar Isten, nem ücsörgést, sajnos... Ez nem a Menny, ahol valószínűleg megvan a totál béke, no stressz. Szerelem nem lesz, azt tudjuk a Bibliából, de nem biztos, hogy no stressz, hisz látni fogják a Pokol gyötrődő lakóit, azt írja a Biblia, tehát akkor ott is van stressz...., különben nincs is élet.
    A harmónia elvet a kétkarú mérlegből lehet levezetni. Harmóniában van mérleg, ha mindkét serpenyője üres, vagy ha egyforma súly van benne. Pozitív feszültséget maga a mérlegelés okoz, tehát a gondolkozás, türelem kell hozzá, nem feladni. Negatív feszültség a nem gondolkodni akarás. Üres serpenyő az, amikor nem gondolkodunk, pihen az agy. Pihen, mert rátalált az igazságra, megnyugodott, vagy pihen, mert keresi az igazságot, de már ébren nem bírja, ekkor alszunk. Egyforma súlyok a serpenyőben az az, mikor rátaláltunk a dolgok, emberek mindkét oldalára, nem csak az egyiket látjuk, a jót vagy a rosszat, azaz megértettük, miről is szól az a dolog, ember. De egyensúlyban van a mérleg akkor is, ha két egyenlő fajsúlyú ember találkozik, azaz egyik se érettebb mint a másik. Harmónia maga a gondolkodás, és a szükséges pihenés, a türelem. Nem szabad félni a gondolkodástól, ennyi a lényeg a harmóniában, logika és ihlet várás, mert aki fél ettől, összezavarodik, pánikol, elszakad Istentől, nincs ihlet. Belőlük lesznek azok, akik már azt se tudják, mit éreznek, szerelmesek-e..., vagy igazán azok-e, ezért hol jönnek, hol mennek, vagy hol ehhez, hol ahhoz, rohangálnak, mindbe szerelmesek, de nem tudják, ki az igazi.

    A gondolkodástól, tudom, nem fél. :)

  • 37 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 32

    !

    GNM-ről még nem hallottam, rákeresve nagyon érdekesnek, de nem túl érthetőnek tűnik, de felszínesen néztem még csak meg, a Casanova vonatkozás merre lesz? Talán nem a legjobb helyen keresem? De a rák miatt nagyon jó lesz, meg hogy nincs AIDS, rák, vírus...?

    A kisbetűs becenévről azt mondhatom, hogy én is praktikus akartam lenni, kicsivel írni, de annyira rosszul éreztem magam tőle...! Csak azért mondom, mert semmi se véletlen..., nem szeretek szorongani... Ettől vagyok Nyilas is.

    Bennem is sok a Nyilas, valamennyi Bak is van, a családomban is tudok megfigyelni Bak Holdút, Bak Napút. Van tapasztalatom, el is kezdtem írni, de aztán mégse... Vega is vagyok... Festetlen is.
    Én inkább úgy látom, nem való se a Baknak, se a Nyilasnak a házasság, mert remeték.

    Az, hogy hasonlít a férfi mamájára, az tuti befutási esély egy házasságra, gyerekekre.. Nem értem, miért nem jött össze akkor. Talán azért, mert mindig elérhető a mama, kéznél van, nem dolgozik...?
    Meg az is igaz, hogy nem túl hízelgő egy nőnek, hogy azért kell, mert a mama hiányát pótolja, aki sose volt elérhető, vagy nem eléggé, nem kielégítően, vagy a Mi lesz velem, ha a mama meghal? pótmama szerepért.. Van, akinek ez vonzó? Ettől nem lesz nő, csak banya undok, meg ronda egyre, ha belemegy. Igaz?

    Ezen a tetkós nőci dolgon kell gondolkozni, hogy miféle. Gazdag?

  • 36 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 35

    !

    javítás:
    ...melyik bolygó melyik jegyben, házban áll?

  • 35 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 32

    !

    Kedves Steffy!
    Úgy érti, hogy nem hallott még az asztrológiai ábráról, aszcendensről, és arról, hogy melyik bolygó melyik a jegyben, házban áll? Mert nem csak annyi egy ember, hogy Bak, Nyilas, ez csak a Nap jegy, amely jegyben a Nap áll, de vannak egyéb bolygók is, fényszögek, bolygó együttállások, egyebek.

  • 34 Anty Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 31

    !

    Kedves Petúnia!
    Bocs, de megszólítva éreztem magam, ezért írok. Nagyon sokat lehet hasznosítani a válaszaiból, vannak mondatok, melyek nagyon ülnek. És vannak, melyeket nem érzek magaménak. Itt is, ott is megélt tapasztalatok alapján következtetéseket vonunk le. Hozzá tesszük még az elsajátított/olvasott tudást, (pl. asztrológia) és most itt összevetjük. Szerintem ez nagyon jó!
    Egyébként én azt értem elengedésen, hogy engedem, hogy Ő Ő legyen, saját maga. Ha ő Casanovát játszik, akkor játsszon. Ez nem azt jelenti, hogy én is vele játszom, vagy helyeslem, hanem azt, hogy nem sértődök, nem csinálok jelenetet, nem duzzogok, nem sms-ezek rá, és főleg nem rovom fel neki, hogy miért nem szeret. Én szeretem mindenestől, ahogy van, és a Létezés, ha kell úgyis megtanítja neki, mi az igaz szeretet. Kivárom, ráérek... :)
    Igen, sajna nála is befigyelnek gyerekkori zűrök, nem is kicsik, de ez is az ő feladata, hogy ledolgozza. Én addig elvagyok a saját életgubancaimmal. Az sem kevés.
    Üdv: Anty

  • 33 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 30

    !

    Még eszembe jutott valami. Nekem is voltak tapasztalataim, amikor már-már úgy éreztem, hogy "elengedtem" Őt, és épp igent mondtam egy randira másvalakivel, hirtelen felbukkant és moziba hivott. Ez volt a három visszatérésének az egyike. És mivel azelőtt soha sehol nem mutatkozott velem (kivéve az első randit), azt hittem ez a visszatérése nem csak egyszeri spontán ötlet. Sajnos az volt... Olyan is volt, hogy egy találka-megbeszélésre sms-sel válaszoltam, és véletlenül mellényomtam,és neki küldtem el nem pedig a valódi cimzettnek. Persze erre csak órákkal később jöttem rá, de ő sem reagált. S mivel az sms-ben az állt, hogy ... sajnos ma nem érek rá ... (viszont ő tudta, hogy mely napokon szoktam edzeni és hol), csak néztem nagyot, hogy megjelenik a pályán, ahol futni szoktam. Persze lehet, hogy csak véletlenül tévedt oda...Vagy egy bálon épp önfeledtem táncoltam táncpartneremmel, és megjelent egyedül, mert épp akkor szakitott harmadszor a féltékenynek kikiáltott nőcivel... Érdekes egybeesések ezek...
    De hogyan lehet ezt az "állapotot" folyamatosan fenntartani? Mert ahogy irta kedves Petúnia, az ember nincs mindig "önelfogadó harmóniában","lebegő" hangulatában, a mindennapokban sokminden befolyásolja. Vagy épp ez lenne egyik feladatunk - emberként - elérni azt a szintet, hogy semmi és senki ne zökkentsen ki bennünket abból a "szabad" állapotból, amikor szabadok és függetlenek vagyunk, az összes félelmeinktől, aggodalmainktól, kötődésünktől, reagálásainktól? Ha igy van, nagyon-nagyon sokat kell tanuljunk fájdalmas felismeréseink árán...

  • 32 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 25

    !

    Kedves Petúnia!

    A kisbetűs becenév nem hinném, hogy teljes mértékben önbizalomhiányra utalna - esetemben legalábbis - én csak megszokásból, és az egyszerűség kedvéért használom minden jelszó, felhasználó név, e-mail cim stb... regisztrációkor (mert igy nem kell váltogatni a betűméretet).
    Az asztrológia engem is érdekelt fiatal korom óta. Nagyon nem mélyedtem bele a tanulmányozásába (talán majd ezután), de az utamba kerülő leirásokat, elemzéseket elolvastam úgy magamról, mint az érintett személyről. De ha már itt tartunk, nézzük meg ezt a problémát az asztrológia szemüvegén keresztül is. Az illető Bak, én pedig Nyilas jegyben születtem.Az illető férfi jellemvonásaiban nagyon sok Bak-os tulajdonságot véltem felfedezni, ezért állok még most is csodálkozva a "több nős" sztori előtt...
    Soha nem állitottam magamról, hogy mindenben tökéletes vagyok, ezt ő látta igy, és ő mondta. Nekem is vannak hiányosságaim, amikkel tisztában vagyok, de az tény, hogy bármit csinálok azt szivvel-lélekkel teszem, minden tőlem telhetőt beleadok.
    A külsőmmel is elégedett volt, ezt kihangsúlyozta, hogy semmi kifogásolnivalója nincs - amennyiben ez őszinte kijelentés volt részéről. Nem vagyok sem Barbie alkat, sem nehéz bombázó, közepes mindenben. Ja, és hasonlitok az édesanyjára alkatilag is, a frizurám is, még az arcvonásainkban is van valami finom hasonlatosság. Csak nem hordok szemüveget (még). A természetesség hive vagyok, nincs műhajam, műcicim, műkörmöm, tetkóm (ellentétben a volt élettárssal, aki engem ebben simán leköröz, de nem akarok vele versenyre kelni) szoláriumba sem járok, és még a szépségszalonok sem belőlem élnek. Minden szépségápolást el tudok végezni én magam, otthon, mindenféle drága kencefice nélkül. Viszont szeretek táncolni, és a testmozgást (ilyenkor futni szoktam) sem hagyom ki...Szerintem a szépség belülről jön, ugyanúgy, mint a jóság.Ha a belső harmónia, összhang nincs meg, lehet festetni, kozmetikáztatni, az akkor is mű marad. Lehet bájos vigyort felrakni, és kedvesen mondani, hogy "én csak jót akarok" az arckifejezés, a tekintet, a száj állása (aki tanulmányozta az arcelemzést tudja) mindent elárul, meg se kell szólalni. Minden embert a tettei, cselekedetei és életvitele minősit.És én első perctől azt éreztem és láttam a volt élettársban, hogy bár barátságot szinlel, és bátoritja a "kisfiút, a fel nem nőtt férfit", hogy kezdeményezze a kapcsolatot velem, valójában az irigység majd kitörte, amikor a pasi beszámolt - mint lelki jó barátjának - a kapcsolatunk jó alakulásáról. Ettől kezdve szerintem azon munkálkodott, hogy lebeszélje őt a kapcsolat elmélyitéséről, mondván, túl fiatal vagy ahhoz, hogy lekösd magad. Hisz ő is hasonló életet él. S ha az elején tudta befolyásolni "pozitivan", mi a garancia, hogy később nem tudta "negativan" is...Volt alkalmam látni, amikor ez a nő épp előttem lépett be a pasi házába, és úgy szoritotta össze az ajkait, és a kezével a kilincset, mintha soha nem akarta volna elengedni.Tipikus Oroszlán jegy - uralkodok mindenen és mindenkin... Ez mindent elárult. Persze mindezt lehetetlen lett volna eljátssza, ha az a pasi egy érett férfi, és nem kér tanácsot a "pótmamától", és főleg nem fogadja meg. Amit itt leirtam, kivéve a látottakat, mind a megérzéseim sugallták. És elmondhatom, hogy azok még eddig soha nem csaltak, csak sokszor nem hallgattam rájuk...
    Abban is van valami, hogy sok önbizalomhiányos férfi a skalpgyűjtéssel próbálja bizonyitani magának a férfiasságát.
    Aki tanulmányozta a Germán gyógytudományt (GNM), vagy másnéven Új medicinát,amely többek között a kötődéssel kapcsolatos problémákat is megemliti, szépen levezeti, a Casanova konstellációt, amely anya-gyerek kapcsolati konfliktusra vezethető vissza.Nem akarok ebbe most mélyebben belemenni, mert nem ismerem az illető férfi anyjával kapcsolatos gyerekkori emlékeit, megéléseit, de elképzelhető, hogy ott is lehet valami. Szinte nem létezik ember, akinek ne lenne ilyen-olyan gyermekkori megélése, amit felnőttként a tudatalattijában tárol, és a biológiája még most is reagál rá.
    Csak még annyit, a pasi vega volt, legalábbis annak vallotta magát, de azért egy-egy grill partin "megengedett" magának egy-két szelet karajt, vagy bármit, amit húsnak lehet nevezni. Szerintem a vega -, vagy vegán-ság meggyőződés kérdése, nem pedig divat, vagy figyelemfelhivás magamra, hogy mennyire "különleges" vagyok. Én mindenevő vagyok , bár nem sok húst fogyasztok, hetente egy alkalommal szoktam húsos ételt késziteni, amiből marad másnapra is. A mértékletesség hive vagyok. De amikor vendégül láttam, készitettem ilyet is olyat is, és eldönthette mit szeretne.
    Kedves Petúnia, sajnos én sem tudok röviden irni, bár igyekszem...Azért köszönöm részletes válaszait, szivesen olvasom. Mindig sikerül más-más nézőpontból megközeliteni ezt az esetet. Több szem többet lát :) És hát mindig tanulok valamit.

  • 31 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 22

    !

    Egyszerre kéjnő, szerető, anya, barát... Angelina Jolie igyekszik erre, de egyrészt szépsége sosem volt természetes (orrműtét, havi 500 ezer szépítgetésért), másrészt Brad Pittet kilöki az ágyából, harmadrészt lehülyézi, negyedrészt leszbikus félig-meddig. És azok a kis szőke gyerekek is elég sérülteknek, szomorúaknak tűnnek, olyan furák.. Aztán ott van az is, hogy csont és bőr, forgatáson összeesik, koplal, éhezik.. Ennyit a szupernőről. Egyébként eljátszattak vele egy pszichopata szörnyet is egy filmben, aki női testbe bújva csábított, de démon volt, csodás mosoly, de a hűséget hírből se ismerte, nem volt ember se, csak szaporodó "gép"..

  • 30 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 22

    !

    A Mikor elengedtem, visszajött-re tudok erkölcsös változatot is, de nem lett nekem esküvő belőle, csak nagyon érdekes, tanulságos a bevonzásra. Mikor nagyon akartam találkozni Vele, sose sikerült, mikor eszembe se jutott, hogy a világon van, akkor rám köszönt óriási, ujjongó szeretettel (legalábbis jól eljátszva), vagy összefutottunk, majd kiesett a szeme, amúgy soha, amúgy lenézett (csak később jöttem rá)....az a nagyképű legény :)
    Ritka pillanat volt, hogy eszembe se jutott, ez azt jelenti, ilyen önelfogadó harmóniát, békét nem könnyű átélni, legalábbis nem állandósulva, hogy beolvadok a természetbe, senkire, semmire se vágyakozva, nem zavar senki, semmi, nem fáj semmi, semmim, de ez nem tőlem függött, csak jött, ez az isteni adomány, szerencse, nem lehet érte gürizni, talán épp az elengedés okozza, hogy nem akarok tetszeni, se dühös nem vagyok, hogy mások zavarnak, ártanak, de ez oly ritka bennünk....
    Általában mindig bezavar valaki a nagy harmóniára törekvésemben, mondjuk egy szomszéd a fűnyíróval, egy ugató kutya...., és ezek még a kevésbé rongálók. Zsúfolt együttélésben aligha lehet jól szeretni, szerelmet építgetni..
    Akkor sugároztam, szépültem meg, amikor a fiú eszembe se jutott, de nem elhanyagolt külsőm volt ekkor, hanem épp jól sikerült, épp fénylett a véletlenül jól beálló, lenövő hajam (azelőtt túl rövid volt), és a frissen mosott ruhám színe is élénk volt pont akkor. Számít a külső, tenni is kell érte, de mégse ettől ragyogunk csak (ez kevés), hanem a belső szabadságtól inkább, ez az igazi pasifogó, de ez nem egyenlő azzal, amit az Ön pasija mond, hogy több nővel egyszerre lenni, az nem szabadság, hanem nőimádat, féktelen vágyakozás, önelfogadási gond, napi 24 órás elismerésre vágyás.

  • 29 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 23

    !

    Az nem elengedés, hogy kefélj drágám mással is. Az épp a görcsös ragaszkodás.

  • 28 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 20

    !

    Azzal egyetértek, hogy a viszonzatlan szerelem leszívó, gyengítő, emésztő erő, de az önámítás is az, és egy viszonzatlan szerelem mindig önámítással jár együtt.. Persze nem mondanám, hogy igazi szerelem az, ahol önámító valaki, inkább önimádó, azaz hasonmásokba szeret bele, imádja őket, az nem szerelem. Nem sűrűn van ember, akinek sikerült az igazi szerelem, mivel az olyan fejlettségi szint, meg szerencse is, hogy... A szerelem az ellentétek vonzása, a szeretet a hasonlóaké. Szeretnem is kell, akibe szerelmes vagyok, úgyhogy legyen hasonló, de ne túlzottan. Ez a művészet, nem? Az a fejlettségi szint általában hiányzik, hogy az ellentéteset elviseljük, kezelni tudjuk, ehhez kell a szeretet, azt is nagy dolog elérni..
    Az önámítás miatti gyengeség később bukik ki, de akkor robban, mivel nyújtja az időt, akár egy életen át, ártó ereje ezerszeres, atomenergia, sokan vénségükre tolószékbe kerülnek, elborul az elméjük..

    Mivel ez a pasi lelépett, és egy szerelmes nem tesz ilyet, egyértelmű, hogy nem viszonzott szerelem volt, de még ha az lett is volna, csak épp elmúlt, ilyen erkölcstelen dumával (hogy neki több nővel jobb áramoltatni a szeretetet) nem lép le az, aki ismeri a szerelmet, még könyvből, filmből se ismeri, mert még hazudni is rosszul hazudott. Ő inkább sérteni akart, mert sértett volt. Ön sem anyuci volt tehát, a pótolhatatlan.., se nem x nevű régi imádottja, aki biztos anyucira emlékezteti.

    Szóval, Ön energikus volt, ezzel igazolja, hogy viszonzott volt a szerelem, én meg erre azt mondom, az atomenergia is energia, csak épp robbanékony. Hatalmas erő, de ingatag, és pusztító ereje is hatalmas. Instabil, állandóan ügyelni kell rá, azaz bedilizni lehet csak tőle, azaz emberre vetítve: ügyelni kell rá, nehogy megsértődjön az illető, mert minden nehézségre túlzóan reagál. Az atomenergia uránuszi erő, maghasadásból jön létre, azaz lefordítva: az ember eszének, szívének, lelkének, szellemének, nem tudom pontosan, mijének hasadásából, de a hasadás a sértettségből, a megbocsátani nem tudásból lesz, és Önnek volt egy nagy traumát okozó férje is, meg ki tudja, mi még, vigaszt keresett az önámításban.
    Az uránuszi energia a Vízöntőé, színészi energia is, zseniális ebben is, másban is, persze ő se tökéletes, csak a zsenialitás, isteni ihlet az ő területe, de ő az udvari bohóc is, aki mindig igazat mond a királynak, de megnevettetve, ő a nagy nevettető, így nem végzik ki. Nevettető, de bölcselő is, vagánykodó is, nincs annyi (vagy épp semmi) veszteni valója (mer őszinte lenni), mert semmije nincsen, mégis gazdag, hisz a palotában él, eszik, pihen, olvas az értékes könyvtárban stb..

    Azt írja, aki viszonzatlanul szerelmes, de benne van ebben a kapcsolatban, tölti a másikat mégis, a másik happy, bár ő kimerül, elmegy az élettől is a kedve. Azt mondanám, eleinte is csak azért tudja tölteni a másikat, mert vak, de színészkedik, aztán csalódás miatt zuhanása is nagyobb, mint egy olyané, aki már az elején tudja, elfogadja, nem viszonzott a szerelem. Ezt a vakságot már említettem korábban, amikor valaki nem az emberbe szerelmes, hanem a szerelembe magába, az álmaiba, ekkor bizony önámítás ez, színészet. Ezekből az emberekből lesz a csapodár is, az a bizonyos cinikus Casanova. És máskülönben milyen ember az, akit színészkedéssel tölteni lehet? Önbizalomhiányos súlyosan. Maximalista, ez a baja oka.

  • 27 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 19

    !

    Ja, és olyan, hogy tökéletesen megállom a helyem, olyan nincs, egy helyen se sikerül, nemhogy többön. Egy jó nő vagy egy dolgozó nő nem lesz jó anya, vagy nem igazán jó, mert ideje nem a gyerekre lesz. Vagy a szalonokban tölt sok időt, vagy gürizik.

  • 26 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 19

    !

    Ami megállította a szeretetben, jellemességben, az a cinizmus, megkeseredés. Persze arról nem tudom, esett-e szó már, hogy az Ön külsejével elégedett volt? Mert a dolgozó nő, az anya dicsérve volt..

    Most akkor vega volt? Lehet, hogy csak udvariasságból vagy éhségből fogadta el a nem vegát? Gondolom, Ön nem vega.

    Ölelni tökéletesen tud, de szeretni nem. Nem jut erről eszébe a színész szó? Igenis színész volt, egy Casanova, akinek lehet hogy egy gyönyörű és okos édesanyja volt (a filmben az volt, és szintén színésznő, csavargó, így rossz anya, mert lelépett), aki pótolhatatlan... neki. Csak hasonmás jöhet szóba, vagy az se, vagy nem sokáig, hisz voltaképp szép, okos az anya, de nem lehet rá számítani gyerekként (se, bár a filmben az anyja és párja színészi képessége menti meg a haláltól), így bizalmatlan gyereke lesz .

    Én se mondtam, hogy igazi férfi.., mégis az ilyentől szédül el minden nő azonnal.

  • 25 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve

    !

    Kedves Steffy! (Jut eszembe, kis betűvel becenév nem épp önbizalom...)

    Nagyon kimerültem a lélekbúvárkodásban, nem tudtam, visszatérek-e, de folyamatosan dolgoztam a témán. Rövid akarok lenni, ez a legnehezebb, mert ehhez kell ám a bölcsesség, hit, ihlet. Ez idő.
    Egyébként mindig megéri kitartani (nem is tudnék mást tenni, alkati dolog a lélekbúvárkodás), mert mások gondjain gondolkozva a saját megválaszolatlan kérdéseimre kapok választ talán mindig, amik általában úgy 20-30 éve megfejtetlenek.

    Én azt tapasztaltam, hogy a linkek elengedésében az asztrológia és a kritikus versike is segít, a lélekbúvárkodás is, de azt úgy látom, nélkülem is csinálja. Évekig állt az asztrológiai könyvecske a polcomon, de bárcsak hamarabb vettem volna le, míg nem lépett le az illető, nem szenvedtem volna annyit, de így is jó volt, szakítás után. Olvastam egy remek Halak leírást, tökéletesen róla szólt, segítségével már nem álltam értetlenül előtte.
    A versikét Istentől kaptam anno, nem is tudnám idézni.., elszállt azonnal, de a szoknyapecérségről szólt, rímelve. A rím sokat segít, talán azért, mert az igazság mindig ritmikus (csak a hazugság görcsös, tébláboló, ügyetlen), ezért befogadni, elhinni, szeretni könnyű, vagy inkább könnyebb.
    Most én költöttem egyet, egy régi gyerekvers alapján:
    Török basa, nagy a hasa ...,
    A háremben maradt az agya...
    Kicsit gyengécske, de ennyi telt tőlem.
    Arra akarok kilyukadni, hogy a nők elvették az eszét.
    Népiesen azt mondhatjuk rá, jaj, de nagyképű, gőgös ez a legény! Lélekbúvár szóval azt, hogy cinikus, közönyös. Na, de nézzük, mi vezet ide! Egyszóval arról beszélünk, hogy ennek a legénynek senki se elég jó.
    Egykor nagyon megbántották, megalázták, visszautasították, azóta se jött helyre, ráfókuszálva maradt a sértésre, emiatt elgyengült, másra se tud figyelni, minden ekörül forog. Szerelmes volt, de nem kellett, illetve ezt mégse szerelemnek nevezném én, hanem narcisztikus vonzalomnak, a hasonmás imádatának. Állandó önbizalomhiány gyötri, nem érti, miért nem kellett ott anno, de mindent megtesz azóta, csak ezért, hogy bizonyítson.. Önbizalomhiánya, sértődőssége nem emiatt lett, hogy nem kellett, hanem attól, hogy eleve hisz a tökéletesben. Azért általában mégis inkább a másikat okolják, ha csalódnak, ha nem kellenek, ha nem sikerül valami, ettől szadisták, szemétkedők, sértőek, hűtlenek, átvernek, hazudnak. Csalódni mindig mindenkiben fog, mert nincs tökéletes.., megkeseredik, az élet nagy vesztesének érzi magát, akivel igazságtalan az élet , sebnyalogató kis sírós, állandóan könnybe lábadó, ha megbántják, vagy ha valami veszteségre, sikertelenségre gondol vissza, hisztis nyafi. Nem a sírás ellen beszélek, hisz az egészséges dolog, kell, hanem a szűnni nem tudó könnyes szem, sírás ellen.
    Sértődése miatt létrejött a bizonyítási vágy, ami törvényszerűen szadizmussal, erőszakossággal, mazochizmussal, maflasággal párosul. A csapodárság is szadizmus, hisz mindenkit átver, lenéz. Mafla is, hisz pártában maradt, de ha nem maradna, akkor is csak egy papucs lehetne és nem több, aki hol otthon, mondjuk a gyerekein, vagy ha nem otthon, máson vezeti le szadistán dühét, másokat zaklat, zavar, másoknak okoz kárt, másokat tesz tönkre.

  • 24 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 23

    !

    Köszönöm kedves Anty a beleegyezésed. Íme a cimem: troby24@freemail.hu.
    Üdv.:
    Steffy

  • 23 Anty Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 22

    !

    Természetesen szívesen fogadom az e-mail címedet, amennyiben megtisztelsz vele. Itt a legnagyobb segítségemre Adorján Zsuzsa szakértő válaszai voltak/vannak. Hmmm.... az elengedésről... de majd folytatom.
    Anty

  • 22 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 21

    !

    Kedves Anty!

    Köszönöm a hozzászólásod, örömmel fogadtam, mivel majdnem "egy cipőben járunk". Úgy látszik, teljesen mindegy, hogy egy férfi materialista, vagy spirituálisabb felfogású, az ösztöneik ugyanazok, csak ki igy, ki ugy magyarázza... Nemrég olvastam egy nagyon helytálló idézetet, melyet most nem irok le szóról-szóra,de a lényege az, hogy: a férfi elsősorban testtel kötődik a nőhöz, mert genetikailag nem hűségre, hanem hóditásra programozott. De ha megtalálja azt a nőt, aki egy személyben szerető, barát, kéjnő és anya - és mindezt ösztönösen, és elvárások nélkül teszi, - akihez lelkileg is képes kötődni, esélyt kap az élettől, hogy - bár saját szenvedése árán - férfivá érjen, és megértse, hogy nem pusztán az ösztönök és hormonok teszik férfivá, hanem a szeretet és a lelki érettség legtisztább, legmagasabb szintje, amelyben nem léteznek kicsinyes és önigazoló hazugságok. Na ez az az út, amelyet a legtöbb férfi nagy ivben elkerül.Persze ettől még nagyon szerethetők tudnak lenni, hisz nagyon sok jó tulajdonságuk van, ami kompenzálhatja a "kis csapongásaikat"... Hisz egy csókjuktól, ölelésüktől - ha az valóban belülről jön és őszinte - szárnyalni tudunk...viszont nélkülük ezt az érzést lehetetlen megélni.
    Gratulálok, hogy sikerült elérned azt, hogy ne okozzon fájdalmat az a tudat, hogy "most épp mással van", vagy épp nem te vagy nála az első helyen. Bennem sincs harag, sem sértettség az illető iránt, csupán fájdalom, és értetlenül álltam a történtek előtt. Az egyalkalmi visszatéréseitől kihasználva éreztem magam, s mintha a sebeimet tépegették volna...Szerinte nekem elvárásaim voltak vele szemben, ezért fájt, hogy igy alakult minden, én pedig úgy éreztem, hogy ő inkább önző volt, és csak a pillanatnyi vágyai kielégitésére gondolt, arra nem, hogy a másiknak mit okoz azzal, ha nincs folytatás, folytonosság...Hosszú lenne most mindent leirni.
    Nagyon tetszik az a mondatod, hogy "mikor elengedtem visszajött". Hogyan sikerült ezt elérned? Én is azon vagyok, hogy elengedjek minden fájó érzést, minden visszatartó gondolatot, mert tudom, hogy ha érzi a ragaszkodást, az taszitja. De ez az ami nagyon nehezen megy már hónapok óta. Neked hogyan sikerült? Mi a titka - ha lehet igy nevezni? Ha nincs ellenedre , vagy ha nem okoz gondot, 1-2 levél erejéig folytathatjuk privátban. Nagy örömömre és segitségemre szolgálna. Szivesen megadom az e-mail cimemet.
    Köszönettel: Steffy

  • 21 Anty Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 20

    !

    Kedves Steffy!
    Egy hasonló szituban lévő nő vagyok. A különbség annyi, hogy az én szerelmem totál materialista, és az evolúcióra fogja a több nő iránti vágyát. Szerinte nem is igazi férfi, akiben nem jön elő az ősi gén...stb...
    Én ezt az egészet úgy kezelem, hogy mindezzel együtt szeretem, ha ilyen marad, akkor is. Feltételek nélkül... Örömöt okoz a szeretése, ha nem úgy élünk is, ahogy én szeretném. Túl vagyok már haragon, sértettségen, mindenféle elvárásokon, ezekkel messzebbre taszítottam. Mikor "elengedtem", visszajött Az erős akarás nagy fájdalmat okoz, semmi értelme...elfogadom amit adni tud és kész. Megváltoztatni nem lehet, és különben is az csak akkor értékes, ha magától teszi... De a szeretetem áramoltatása sosem felesleges és igenis örülnék, ha az én Őm ettől töltődne!

  • 20 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 18

    !

    Még 1-2 gondolat: Nem tudom ki hogy van vele, de amikor én szerelmes vagyok és ez a szerelem viszonozva van, az energiám szinte megsokszorozódik. Minden sokkal jobban, könnyedebben megy, mindenre jut idő, illetve minden eltervezett feladatot el tudok végezni lazán, könnyedén - bennem legalábbis hatalmas volt ez az energia, amig együtt voltunk. Viszont amikor viszonzatlanul, reménytelenül szerelmes az ember, akkor valósággal emészti magát, sokat gondol a másikra, akarva- akaratlan eszébe jut, és az energia a másik felé áramlik.De ez csak egyoldalú, viszonzást nem kap,. ezért a reménytelenül szerelmes ember csak adja, de nem kapja az energiát, s még az élettől is elmegy a kedve... Az sem kizárt, hogy ettől a "kapott energiától" a másik fél töltődik, és még ő maga sem tudja mitől olyan "happy". Persze ez csak az én teóriám.
    ----
    Hogy mennyire volt kamu, és, hogy gyakorlatba ültette-e a több nős dolgot nem tudom, de olyan komolyan adta elő, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, és aki ezt nem igy látja, az le van maradva... alacsony szintű a gondolkodása.Én viccesre vettem a dolgot, és megkérdeztem tőle: Szerinte véletlen-e az, hogy Isten, vagy a Teremtő csak 1 Évát teremtett Ádám mellé (és nem négyet- mondjuk: Éva 1, Éva 2...) ? Mert ha egyszerre többel kellene dolga legyen, akkor nem csak 1 szent szerszámmal áldotta volna meg Ádámot, hanem 4-gyel, hogy senkinek ne kelljen várakoznia... Képzelje csak el magát... hogyan lambadázhatna...Tehát a természet rendje az egy kicsit más, mint amit ő természetesnek gondol. Erre azt válaszolta, hogy nem szükségszerű a természet rendjét követni, az ember tegye azt, ami neki jólesik...

  • 19 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 18

    !

    Rendszeresen nem főztem, nem főzhettem rá, mert a jelenlegi helyzetem és körülményeim (amit most nem részleteznék) nem tették lehetővé.Ő ezt nem is várta el, hisz pontosan ismerte az életemet, nem csak a kapcsolatunk alakulásától, hanem évekkel azelőttről. És pontosan az tetszett neki bennem - többek között - állitása szerint - , hogy minden területen, minden női aspektusban tökéletesen megállom a helyem: anya, nő, kenyérkereső ( a sorrend nem lényeges). Az előző élettársa ennek szöges ellentéte volt. Illetve csak főállású szerető szerepben diszelgett , nem csak a pasija számára...
    De időnként meghivtam az otthonomba saját készitésű vacsorára, amit volt hogy elfogadott - és nagyon elégedett volt, minden tökéletesen sikerült, de olyan is volt, hogy finoman elháritotta - amit nem értettem...és rosszul esett.
    Viszont, az a nő, akivel utánam összejött kézzel-lábbal fogta, képes volt a kedvéért csak vegán ételeket főzni- ami persze nem rossz, főleg, ha nem csak megfelelni vágyásból teszed... Délutánonként közösen főztek, az estéket együtt töltötték - a nőnél aludt, s reggel ment haza.Viszont ez a hölgyike annyira féltékeny volt, hogy sem edzést, sem egyéb szabadidős programot nem engedélyezett, sőt, negyed óra késés miatt akkora patáliát csapott, hogy végül eszeveszetten menekült...
    A szeretet szó - jelenleg - az ő értelmezésében nem ugyanazt jelenti, mint nekünk, "normális" embereknek-nőknek.Nincs ő érzelmileg felnőve ahhoz, hogy igazán szeretni tudjon. Azt a szót, hogy "szeretlek" egyszer sem mondta ki. Viszont tett olyan szerelmi vallomást, amilyet egy költő sem tudott volna szebben megfogalmazni és nem betanult szöveg volt.. Ugyanakkor az ölelésével is átjött az az érzés.És nem volt miért szinészkedjen, mert nem kellett levennie a lábamról, semmi érdek nem húzódott meg mögötte... Tehát valóban nem mondhatjuk, hogy nem akart szeretni, csak valami megállitotta. De nem én. Sokkal inkább az, amit előző válaszomban leirtam.
    És egy másik nézőpont: ameddig egy férfi csak biológiailag "felnőtt", "érett" és a férfiasságát a szexuális potenciája határozza meg, (akarom mondani attól érzi magát férfinak, hogy hány nővel, milyen gyakorisággal, mekkora időtartamig sikerült a vágyait kielégitenie) , viszont érzelmileg infantilis, addig nem beszélhetünk igazi férfiról.

  • 18 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 17

    !

    Már önmagában az is elég riasztó, hogy ha nem főzött rá, legalább időnként megvendégelve, mert a szerelemmel nem lakunk jól, de az is igaz, hogy egy szerelmes nem a legjobb szakács.., mert máshová megy az energia. De az is igaz, hogy egy szerelmes is, egy szeretni tudó is kevéssel is beéri, tehát nem riadozik, hogy jaj, ez nem anyuka konyhája..
    Egy dolgozó nőnél is gond a főzés, de elvárás, hogy dolgozzon. Ezt nem értik a férfiak, hogy anyukának nem lesz párja (de anyuka szépsége is odalesz, ha állandóan főz, mosogat, takarít stb.), de választaniuk kell, szuper konyha, ragyogó otthon, kert, vagy szerelem, szép nő. Egy szerelmes tudja a választ, nem anyukát választja, eszik szendvicset, rántottát, esetleg lesüt magának egy darab húst, túl fogja élni, ha szeret.. És ha legalább annyit megtesz, hogy bevásárol, vagy segít benne, cipekedni, szépen kér, nem követel, akkor a nőnek is jobb kedve lesz főzni.
    Van, aki szuper kaját kap a feleségétől, de ott meg a szex, gyöngédség, romantikus hajlam fog hiányozni, a feleség épp a párja elől menekül a konyhába, a szex elől is, de épp azért, mert ő meg nem tud másképp kapcsolatot építeni, csak főzéssel.., mert nem szerelmes (típus). Nagy kérdés tehát, hogy egyáltalán szereti-e a párját az a nő, aki tökéletes háziasszony, vagy ha szereti, esetleg nem csak barátsággal-e.. Vagy olyan is van, hogy nagyon házias, kertet is művel, anyagilag is támasza a férjének, de ott meg a férj nem akar szexelni, noha a feleség igen.. Itt meg az a kérdés, hogy vajon tényleg szerelem-e, szeretet-e az, ha egy nő férfiasan sok terhet vállal a férfiért, vagy netán inkább szexmánia, harag a férfiak miatt, hogy milyen lusták..

    Az is lehet, hogy fél évet szánt rá, hogy kiderítse, mennyire módos ön, és mikor látta, nem eléggé, megpattant egy kamu duma mögé bújva. De akár a kaja hiányt nézzük, akár az anyagias törekvést, semmiképpen nem mondhatjuk, hogy szerette valaha. Aki szeretni tud, nem mond ilyen kamu dumát (hogy többel jobban tudja áramoltatni a szeretetet), pláne, ha nem kamu, hanem komolyan gondolja. Azt nem mondhatjuk, hogy garantáltan nem akart szeretni, lehet, hogy akart, csak nem ment.

  • 17 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 16

    !

    Nem iszik a pasi, semmilyen -úgymond - káros szenvedélye nincs. Amennyire ismerem az édesanyját - igy kifele csendes, kedves nőnek látszik. Szerintem ő sincs tudatában annak, hogy a szerető gondoskodásával mennyire árt a fiának, aki igy nem tud felnőni. A pasiban pedig -amint belép az életébe egy "nő" - valamennyire szerepet kap a "férfi", de ott van benne még a gyerek is, amelyek nem férnek össze. Ez előbb-utőbb diszharmóniát okoz benne, s amint a kapcsolat mélyülni kezdene, ő maga sem tudja miért, de inkább kifele kivánkozna, vagy igyekezne megtartani egy bizonyos szinten - ez az, amit ő lazának nevezett - de nem lehet. Egy igazi kapcsolat állandóan változik, alakul, szorosabbá válik. Tehát ő sem tud igazán kötődni, de ha a partner részéről érez kötődést attól is menekül.Épp igy történt a mi esetünkben. Néhány hónap után, amikor kezdett mélyülni a kapcsolatunk, ő egyszer csak megállt, és mintha elindult volna visszafele. S amikor utólag, beszélgetésünk alkalmával megkérdeztem mi történt, mit érzett, mit gondolt akkor, miért állt le - ő azt felelte, hogy ezt többször is megkérdezte magától, de nem talált rá választ. Nem tudja...
    Nem tudom, hogyan lehetne erre finoman rávezetni, ha ő sem keresi az okát, hanem különböző hamis magyarázkodásokkal ámitja magát.Ő azt hiszi minden rendben van vele, minden happy, cserélgeti, széditgeti a nőket, nagyon boldognak mutatja magát, holott ez csak egyfajta álarc, szinház, játszma, önámitás, menekülés - vagy nem is tudom mi lenne erre a legmegfelelőbb kifejezés...

  • 16 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 15

    !

    Ez is de tipikus! A mama szerelmes a fiába, a fia meg belé. El is mar mellőle mindenkit, de nem nehéz, hisz a fia se akar senkit igazán, minek is, hisz az ilyen mamák jókat főznek.. Én úgy hiszem, hogy nagyon öngyilkos típus a pasi, talán már próbálkozott is. Csoda, ha nem iszik.

  • 15 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 14

    !

    Köszönöm kedves Petúnia, hogy igy körbe jártuk ezt a témát. Nekem is sokminden megfordult a fejemben, analizáltam, boncolgattam, újta összeraktam és igy tovább...
    Nincs, és nem is volt szó semmiféle etetés, itatás, öltöztetés dologról. Semmilyen anyagi vonzata nem volt a kapcsolatunknak. Apró figyelmességek, névnapi, szülinapi megemlékezés, pici kedveskedések - amelyeknek inkább eszmei értékük van számomra, mint anyagi.
    Hogy válaszoljak a kérdésedre: az illető volt házas egy rövid ideig, majd volt egy élettársi kapcsolata úgy 6-7 évig, meg közte-közte némi kaland....De nincs gyereke.
    Viszont azt figyelmen kivül hagytam, hogy az illető az édesanyjával lakik - bár nem egy lakásban, de ugyanabban az udvarban. Ő gondoskodik róla ( mosás, főzés, stb...). Igy, az illető még mindig gyerek szerepben van, és valószinű, hogy emiatt képtelen felelősséget vállalni, elköteleződni. Csak ő ezt nem ismeri fel...

  • 14 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 13

    !

    A jelek szerint akkor az van, hogy a pasi nem tudja magát elfogadni, kell a kis Buddha szobrocska nevetése.
    Az is igaz, hogy hiába fogad el valakit valaki, ha saját magát nem, örök feszültségben él.. Ettől valóban ÉRETLENNEK számít, hogy nincs kibékülve magával, na nem azzal kell, hogy szereti átverni a nőket, szerelmet színlelve, hanem úgy az alkati dolgokkal, hogy milyen karakter, miben jó, gyenge, mi érdekli, mi nem, mi benne a szép, mi nem.. De az is igaz, hogy attól, hogy elfogad valaki valakit, még nem biztos, hogy bele tud szeretni cserébe, bár abban biztos vagyok, hogy akarta ezt cserébe megadni, kivéve, ha Ön anyagilag kényeztette, etette, itatta, dédelgette, öltöztette stb., vagy ezt remélte, az más. Ugyanis lehetett egy sima kis szélhámos is, aki megfeji a jól kereső (középkorú) nőket.

    Arra hivatkozik, hogy ő most nem tud senkihez kötődni, mert az fájdalmas, ha csalódás, de valójában arról nem mer beszélni, hogy egyszerűen nem szerelmes se Önbe, se másba. És akkor megint elértük a melegség témakörhöz. Bár attól én még még nem neveznék senkit melegnek, hogy sose volt szerelmes, még lehet. Vannak őszintébb, szerelemre váró emberek, akik nem házasodnak a társadalom kedvéért, sem a kényelemért, pénzért, és vannak, akik igen.., melegek és nem melegek. Egyáltalán volt házas az illető valaha? Lehet, hogy a legutóbbi párja biszex, aki csak kb. 5 percig szerelmes egy-egy lányba, nőbe, mindenkitől elvarázslódik, csak testileg mozgatja meg a másik őt, lelkileg nem, mivel valójában a harag mozgatja a nők iránt, az kimegy szexuális síkra mint feszültség, de szeretni nem tudja a nőket... Egy igazi meleg a férfiakra haragszik, hisz ott meg a férfiak felé megy ki a feszültség szexuális síkon.. Ezt igazolja az is, hogy a melegeket ábrázoló amerikai filmek azt mutatják, hogy a meleg pasik mind rajonganak valami nőért is, ezért is utánozzák a nőket és nem a férfiakat.., bár ez sem szeretet, ez is feszültség, de szerintem kisebb harag, mint amit a férfiak, apjuk iránt éreznek..

    Az elvarázslódás szón is lovagolnék, ugyanis nem jót jelent, mert szintén arról szól, hogy az elképzeléseibe szerelmes, mindig jó nagy csalódás a vége.. EZ SEM ÉRETT SZERELEM. Na, ne sírjon :), én se vagyok különb, senki se... Az, hogy benne minden megvolt, amit eddig másban nem talált, épp az elvarázslódás. Színész a lelkem (a pasi), elvarázsol, jól alakít, de belefárad, elmegy, pláne, ha nem kapott elég pénzt, kaját stb.
    Senkiben sincs meg minden, amiről álmodunk. Ettől vagyunk ÉRETTEK, hogy ezt elfogadjuk. Bennünk sincs meg minden, ettől vagyunk ÉRETTEK, hogy ezt elfogadjuk. Nagyon nehéz. Míg élünk, tanuljuk...?

  • 13 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 8

    !

    Lehet, hogy nem a legmegfelelőbben fogalmaztam amikor azt írtam, hogy "szerethetőnek tudok érezni...". Azt akartam ezzel kifejezni, hogy benne mindent megtaláltam,minden olyan tulajdonságot, megynilvánulást, amit eddig kerestem, és csak külön-külön találtam meg az előző partnereimben.Nem szeretném most részletezni melyek ezek - hosszú lenne a sor, de azt elmondhatom, hogy soha senki nem tudta kihozni belőlem azt, amit ő a puszta jelenlétével.Mintha elvarázsolt volna. Egyetlen mozdulata, gesztusa nincs, ami ne tetszene, vagy nem tudnám elfogadni benne, esetleg meg akarnám változtatni, vagy ne tudnék derülni rajta.Még az is kifejezetten tetszik, ahogy bal kézzel hámozza az almát...Számomra úgy jó, ahogy van. És bár az eszemmel tudom, hogy nem kellene reménykedjek abban, hogy valaha is elmélyül a kapcsolatunk, és nem érdemes várni rá, a lelkem azt súgja Ő az, akit kerestem. Soha nem éreztem ezt eddig ennyire egyértelműen.Hiába voltak ismerkedési kísérleteim másokkal is az utóbbi hónapokban, nem "szólaltattak" meg bennem semmit. Próbálom őt megérteni, azt, ami benne lejátszódik, de nem tudom hova tenni, nem tudom magamnak sem megmagyarázni a jelenlegi életfelfogását, amely merőben más - mondhatom, hogy az ellenkező pólusa annak, amit ő korábban vallott. Biztos vagyok benne, hogy - mint mindenki más - ő is változik, na de 180 fokot?
    Bevallása szerint ő egy későn érő típus. Létezik, hogy még most is tart az érési folyamata?Csak félő, hogy nem jó irányba...
    S ha érzelmi éretlenségről van szó, és azért nem tud egy egészséges kötődést, mélyebb kapcsolatot kialakitani, - de ő ezt nem ismeri fel - akkor tehetetlen vagyok... Ha ő maga sem tudja mit akar, csak kapkod össze-vissza, akkor nehéz lenne a kedvére bármit is tenni.
    Csak érdekességképp emlitem - mivel a kis Buddha mosolyát hoztad fel példaként -, hogy első találkozásunkkor egy kis nevető, pocakos Buddhaszobrot kaptam tőle ajándékba. Később én is megajándékoztam őt egy ülő Buddha amulettel. Mindig az autójában tartja a visszapillantó tükörre akasztva,és elmondása szerint, amikor beül az autóba, és ránéz, mindig mosolyt csal az arcára :)...

  • 12 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 11

    !

    Nagyon-nagyon köszönöm.

  • Major Klára

    11 Major Klára Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 10


    Kedves Steffy,
    látom, jó helyen tapogatóztam. A megfelelni akarás vágya a szeretetért folytatott küzdelem egyik kiváló eszköze. Örülök, hogy nemsokára belevág az egyéni terápia fantasztikus folyamatába. Higgye el, amit kudarcként, a saját sikertelenségeként élt meg - itt kizárólag az Ön által említett két párkapcsolatra gondolok - mind-mind azt a két bizonyos férfit minősítette, és nem magát.
    Sok sikert kívánok, és őszintém hiszem, hogy minden jól fog alakulni az életében.
    Üdvözlettel: Major Klára
    Párkapcsolati és válóperes mediátor
    06-30-302-48-03
    www.mediacios-iroda.hu


  • 10 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 7

    !

    Kedves Klára!

    Köszönöm dicsérő és bátoritó szavait.
    Csak még néhány gondolatot szeretnék megosztani: érdekes módon, a volt párom egy alkalommal a következő szavakkal utalt arra, hogy valahol a gondoskodó anyát látja bennem: szivesen lennék a gyereked...
    Tudom, hogy nagyon nehezen adok hangot az elégedetlenségemnek, nehezen mondom ki, hogy melyek a szükségleteim.Régebben szinte egyáltalán nem tettem ezt meg.Vagy ha igen, olyankor, amikor már az utolsó csepp sem fért a pohárba. Mindig attól féltem, hogy akkor majd nem fognak szeretni, vagy nem veszik jó néven, ha van saját véleményem , elképzelésem és ki is állok azokért. Lehet, hogy természetemnél fogva, lehet, hogy neveltetésem az oka... Viszont én magam is fejlődést tapasztaltam magamon az utóbbi hónapokban. Egyre inkább mondom ki és tartok ki a meglátásom mellett az életem minden területén. Kemény munka van emögött, de még mindig van mit tanulnom, csiszolnom ezeken.Meglátásom szerint azon is sokat kell dolgoznom, hogy az elkerülhetetlen kudarcok, sikertelenségek fájdalmait könnyebben dolgozzam fel, ne szenvedjek miattuk.
    Köszönöm a tanácsát, már egyeztettem időpontot egyik szakértőjükkel, és hamarosan elkezdjük a munkát.
    Üdvözlettel:
    Steffy

  • 9 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 8

    !

    Félreérthetően írtam le valamit, bocsánat, kijavítanám:
    Inkább megnevettet vagy enyhe fintorral megmosolyogtat, mint megöl, kikészít stb. a hibája.., inkább beszólnék humorral..., de megértőn maradnék.

  • 8 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve

    !

    Van egy furcsa kifejezése a bevezetőben:...szerethetőnek tudok érezni egy férfiban..
    Elég személytelen nyilatkozat, akkor is, ha tudom, hogy azt írta, szerelmes volt... ( még az most is talán, nem tudom...), de csalódott, mert átverték.
    Nem szeretem én sem az illúziókergetést, akik az elképzeléseikbe szeretnek bele (lentebb kifejtem), de azért a személytelenné válással nem a realitást szolgáljuk. Még utólag, a szakítás után használt kifejezésként sem arra utal, hogy az elején reálisan állt hozzá a másikhoz, azaz hibátlannak látta, azaz nem belé volt szerelmes...
    Még szép, hogy ráérez az illető, hogy ebből ki kell futni, mivelhogy ő azt szeretné, ha valóban szeretnék, őt, a nem tökéleteset..., mert ő tökéleteset nem tud nyújtani, ahogy más se.

    Azt is írja, hogy a pasi visszajárt a szakítás után töltődni.
    Ez azt jelenti kb., hogy szerette volna, ha összehangolódnak, de ő se tudta, hogy kell, nem tudja magát kifejezni, elmondani érthetően, mi a baja. Az a baja, hogy ne tessék már álmokat kergetni, én is csak egy ember vagyok! Noha ő is álmokat kerget, ezért is akadt el a kommunikáció, de persze könnyebb mást hibáztatni, a saját tükörképét...

    Nekem mondtak már olyat, hogy EGY NŐBEN SINCS MEG MINDEN SZÁMÁRA, úgy egy tucatból (nem emlékszem a pontos számra) össze tudna gyúrni egyet... Ez azt jelenti, ma már tudom ( filmek segítettek), NEM SZERELMES SENKIBE, ezt akkor persze fel se fogtam, hisz mindig azt láttam, hogy eszi a fene valaki vagy valakik iránt, de mivel színész vénája volt, szeretett hazudozni, valószínűleg csak le akart rázni ezzel a másfelé nézegetéssel, vagy lehet, hogy azért tovább kereste az újabb, csak bizonyos részletében, részleteiben tetsző nőt..., hisz mindenkit megun hamar, vagy épp az igaz szeretetet, szerelmet kereste..., amire persze ő se volt képes..

    A szerelem az, amikor azt érzi az ember, hogy nem kell mellé más, annak ellenére, hogy van hibája, zavar is az, de azért őt akarom, ha lehet, mert egyrészt nagyon tetszik, ő tetszik a legjobban a Földön, és megnevettetni, vagy egy kis fintorral megmosolyogtatni tud inkább a hibája, inkább beszólnék neki finoman, humorral (az isteni bölcsességet jelentő Buddha szobor mosolya is inkább cinikus, mint nem), mint megölni, összeroppantani, kikészíteni idegileg, ami meg azt jelenti, ő is együtt tud már élni magával.., így nem engem fog idegesíteni az idétlen, ártó dolgaival, amit azért csinál, mert feszült, mert nem érzi jól magát a bőrében, nincs önbizalma.
    Bár vannak, akik ha szerelmesek (bár szerintem ez nem emberbe való beleszeretés, hanem az álmaiba, a fantáziájába, hazugságaiba, meséjébe szerelmes), semmi hibát nem látnak a másikban, ....eleinte...., aztán meg nem tudnak mégse elszakadni, mert az illúziókergető álmaik nem engedik, de boldogok se tudnak lenni, csak bedilizni a másik ártó életétől.
    Hibáival együtt szeretni tudni, ahhoz kell a humor. Nem könnyű elérni ezt az állapotot. Idő kell hozzá. Sok idő. Akkor megy majd a kommunikáció is jól. Ám már az elején is érezzük, nem okoz gutaütést semmi hibája, nem nézzük le, hanem megértjük. Azzal kellene elkezdeni ezt a történetet, aki a legjobban tetszik a Földön, szerintem azoknak nézünk el jobban dolgokat, másnál ezt nem néznénk el olyan könnyen, undorodnánk!

  • Major Klára

    7 Major Klára Jó válaszadó mondta 3 éve


    Kedves Steffy,
    Az ösztöneire mindig jól hallgatott, és a reálisan levont következtetéseit a gyakorlatban is kivitelezni tudta, amit ritka adottság, higgye el. Mindig jól és okosan döntött, még ha fájdalmas is volt az elválás bármelyik esetben. Tudom, hogy csekély vigaszként hat a csalódások sorozata után, de pont azért írtam le már az elején, hogy ez adjon erőt az élete teljes körű, és egyszer remélhetően boldog tovább folytatásra. Nagyon is meg fogja érdemelni, mikor megkapja. A volt párja által felvázolt „szárnyalási és fejlődési” útvonaltól egyszerűen egy hátast lehet csak dobni, és akkor még finoman fogalmazok. Vegye észre, megint milyen jól találja el a legfőbb kérdést: „ez lenne a fejlődés útja?”. Nem, kétségtelenül nem ez. Ez jóval inkább gyenge magyarázkodás, és megfutamodás egy komoly viszony elől, amit csakis felelősség telien, felnőtten, férfiként lehetne teljesíteni. Sajnos, kiábrándítóan azt tudom jelezni, hogy ez a férfi még nincs az érettségnek, és a biztonságot jelentő, egyenrangú, felnőtt párkapcsolatnak azon a fokán, mint Ön. Csekély vigasz, de jobb előbb tudni, mint később.
    Hogy aztán a legfőbb kérdésére rátérjek, miszerint miért alakulnak úgy a kapcsolatai, ahogy, hogy miért olyan férfiak kerülnek az útjába, amilyenek, nos ehhez azért egy levelezés alapján megmondani a biztos választ abszolút felelőtlenség lenne. De felmerülnek bennem olyan gondolatok, hogy Ön végtelenül, sőt tán túlontúl elfogadó, türelmes, a saját igényeit messze hátrébb helyezi, mint a másikét. Kissé olyan, mintha az érett édesanyja lenne ezeknek a férfiaknak, amire nekik valaha biztosan nagy szükségük lehetett volna, de ezt a hiányt nem egy társsal kell bepótolni. Ám vannak olyan párkapcsolatok, ahol erre lehetőség adódik, akár egy életen át. Ha a megérzéseimet nézem, akkor Ön most jutott el a fejlődésnek azon pontjára, mikor végre felismeri a saját igényeit, meri kifejezni az elégedetlenségét, de még nem tudja, milyen eszközökkel lépjen túl azokon a problémákon, amelyekkel elégedetlen, akár önmagát, akár a társát tekintve. Jó úton halad, megnyugtatom. Lehetne rajta gyorsítani, hogy ne mindig a maga kárán jusson el egy-egy felismerésre. Érdemes lenne szakemberrel beszélgetnie a felmerülő gondolatairól, kétségeiről. No nem azért mert beteg, nem azért, mert baj lenne Önnel, hanem pont azért, mert nagyon is jól látja a világot, és még jobban akarja látni, élni azt. Rajta, induljon el ezen az önismereti úton, én nagyon rábeszélem, mert a levele alapján nagyon is alkalmasnak érzem rá a személyiségét. Ha nem tudja, kihez forduljon, hívjon fel.
    Üdvözlettel: Major Klára
    Párkapcsolati és válóperes mediátor
    06-30-302-48-03
    www.mediacios-iroda.hu


  • Bibók Bea

    6 Bibók Bea Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 5


    Kedves Steffy!
    A közös munka skype-on is lehetséges a nagy távolság miatt.
    Ha úgy érzi, szeretné, keressen privátban!
    Üdv:
    Bibók Bea
    Szexuálterapeuta
    Szextanácsadó
    Párkapcsolati tanácsadó
    30-9345-094
    www.pair-re-pair.webnode.hu


  • 5 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 4

    !

    Kedves Bea!
    Köszönöm válaszát, és felajánlását egy közös munkához. Sajnos több mint 300 km-re lakom Budapesttől, és nem tudom hogyan lenne megoldható egy közös munka. Pedig biztosan sokat segitene...
    Korábbi életemről annyit, hogy szüleim kisiskolás koromban elváltak apukám alkoholizmusa miatt.Túl sok dologra nem emlékszem az akkori éveimből. Amennyi szép emlékem maradt, ugyanannyi rossz is. Emlékszem néhány közös programra, amikor a munkahelyére elvitt, és érdekes dolgokat mutatott, vagy szánkózni mentünk... ugyanakkor emlékszem a részegen rendezett cirkuszokra is, amikor nagyon nagyon féltem.Miután elköltözött nyugodtabb lett az életünk, és különösebben nem hiányoltam, nem voltam túlságosan "összenőve" vele.Évekig nem kereste, és nem tartotta a kapcsolatot velünk. Semmilyen formában nem gondoskodott rólunk, még tartásdijat sem fizetett, mert az alkohol miatt a munkáját is elvesztette. A szüleinél lakott, s amikor látogatóba mentem a nagyszülőkhöz és épp otthon volt, meg épp józan volt, akkor találkoztam és beszéltem vele.Vagy ha az utcán összefutottunk akkor is beszéltünk. Sokszor könnybe lábadt a szeme, mintha az elszalasztott közös éveket siratta volna. Pedig anyukám soha nem tiltott bennünket tőle , de ő nem kereste a kapcsolatot velünk.Ennek ellenére soha nem éreztem haragot iránta, inkább sajnáltam, s amikor nagyobb lettem én próbáltam neki segiteni valami megélhetést találni. 23 éves voltam, amikor egy autó éjszaka elütötte, és meghalt.
    Röviden ennyi emlékem van az apukámról.
    Üdvözlettel:
    Steffy

  • Bibók Bea

    4 Bibók Bea Jó válaszadó mondta 3 éve


    Kedves Kérdező!
    Bárhogyan is nevezzük a barátja életének ezt a szakaszát - fejlődésnek, vagy másnak - egy tény, a párja nem akar elköteleződni. A kérdést ő maga is megválaszolta, csak nem éppen úgy, ahogyan azt kellene. ő azt mondta, a fejlődés azt kívánja, hogy szabad legyen. én azt mondom, hogy egy infantilis viselkedést láthatunk, amiben nem kell felelősséget vállalni, elköteleződni, így - bár megtalálta a számára igazán megfelelő nőt - mégsem köteleződik el, mert... és itt jön az a része a magyarázatnak, ami önámítás. Tehát a barátjával az a helyzet, hogy nam vállal felelősséget, nem hajlandó elköteleződni Önnel sem és senkivel, mert nem felnőtt módon él és viselkedik. Ezt a kamaszok csinálják, nem egy felnőtt férfi.
    A levelének második kérdéscsoportja Önre vonatkozik, ami szerintem az érdekesebb és fontosabb kérdéseket tartalmazza. Miért kap ilyen kapcsolatokat? Miért van Önnek erre szüksége. Nos, erre nem tudok konkrét választ, hiszen nem ismerem Önt és a korábbi életét sem. De mindenképp jó lenne egy önismereti munka, amiben a régi, eredeti családjáról is beszélhetnénk. Hipotézisem szerint az apai kapcsolatát kellene megvizsgálni. Vajon mit tapasztalt és mit érzett az apai kapcsolatában? Mikor tapasztalt hasonló érzéseket? talá az édesapja sem tudott elköteleződni? Az a minta, amit gyermekkorban kapunk, azt ismételjük a felnőtt kori kapcsolatainkban.
    Ha szeretne közös munkát végezni,akkor keressen bizalommal, talán könnyebben tisztul a kép majd az Ön számára.
    Üdv:
    Bibók Bea
    Párkapcsolati tanácsadó
    Szextanácsadó
    Szexuálterapeuta
    30-9345-094
    www-pair-re-pair.webnode.hu


  • 3 steffy Jó válaszadó mondta 3 éve | válasz erre: 2

    !

    Kedves Petúnia!
    Köszönöm válaszát. Bevallom őszintén, hogy az Ön által adott válaszok eddig nem fogalmazódtak meg bennem, de nem tartom kizártnak, hogy itt kell keresgélni. Tény, hogy a volt férjem több diplomával is rendelkezik. Volt időszak, amikor éveken keresztül egyetemekre járt, továbbképzésekre, tanfolyamokra, már-már én is sokalltam. Utóbb kiderült, hogy ezek a hétvégi képzések nagyon jó ürügyként szolgáltak a párhuzamos kapcsolatai "ápolására".Na és munkamániás is volt. Szinte semmi nem érdekelte , még a gyerekek sem...Csak ajándékokkal halmozta el őket, a lelki fejlődésükért egy lépést sem tett. És annyira elszállt magától, a szerzett tudásától, hogy mindenkivel lekezelően, lenézően viselkedik még a mai napig is.
    Nekem is volt egy időszakom, amikor a gyerekek kicsik voltak, épitkeztünk és közben egyetemre jártam, mert a munkahelyem, ahol a Gyes előtt dolgoztam megszűnt, és valahol újra kellett kezdenem a "kenyérkeresést", de nem volt csak középfokú végzettségem. S mindemellett a háztartás, kertgondozás és minden ezzel járó nyűg az én vállamon volt. Nyilván, az érzelmi életemre jutott a legkevesebb idő, de nem is volt, akivel ezt ápolgassam, mert a volt férjem ekkor más más utakon járt. Én csak éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben, de nem tudtam az okát. Mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy más pasi(k) van(nak) a dologban. Filmbe illő történet, ami nálunk zajlott...
    Amikor a kapcsolatom alakulni kezdett a "kötődni képtelen férfival" (nevezzük a barátomnak) már a gyerekek is annyira nőttek, hogy nem igényeltek akkora felügyeletet, a munkám - illetve a pénz kereseti lehetőségeim - is szépen kialakultak, tehát ezek már nem emésztették és nem emésztik most sem az energiám nagy részét.Tudok magammal is foglalkozni és időt szakitani az érzelmi életemre. Épp ezért éreztem azt, hogy ez a kapcsolat ajándék az életemben, és kárpótol minden addig elszenvedett kudarc, keserűség miatt. Ez a férfi képes volt felismerni és kihozni belőlem minden,- addig mélyen szunnyadó - nőiséget, önbizalmat (amit előzőleg a volt férjem alaposan meg is nyirbált azzal a kijelentésével, hogy én nem tudtam őt megtartani, azért volt kénytelen máshol keresni a boldogságot. Persze amikor minden kiderült, bennem is tudatosult, hogy nem én vagyok a "boldogtalanságának" az oka...). Vele (a barátommal) - úgymond - kiteljesedett az életem. Épp azt adta, amire akkor szükségem volt. Testi, lelki szellemi szinten egyaránt társnak éreztem .
    Az ő esetében a nagy léptékkel való fejlődést ő állitja magáról, nem én róla, és nem szakmai, vagy munka szempontjából, hanem spirituálisan. Ő most azt vallja, hogy a kötődés, ragaszkodás, hűség az egyenlő egymás kisajátitásával, birtoklásával. Azt mondja, azért okozott nekem fájdalmat a szakitásunk, mert elvárásaim voltak vele kapcsolatban. De kérdezem én: elvárás az, ha szeretsz valakit, és szeretnéd vele tölteni a szabadidődet, hogy átöleld, hogy megoszd vele a gondolataidat, szeretetedet, nem csak olyankor, amikor ő hiv, vagy keres, és nem csak a hálószoba falain belül...
    Másrészt ,- állitja ő - ha kötődsz valakihez, és elveszited, az csalódás és fájdalommal jár (amiből állitólag volt már része). Na de kinek nem ? - kérdezem én ... viszont fájdalom nélkül nincs fejlődés...
    Nem tartom kizártnak, hogy a volt élettársával való szakitást még mindig nem dolgozta fel (mert nem az ő döntése volt a szakitás, hanem az élettársa költözött el, és az is meglehet, hogy a férfi anyjának a hatására).Ő - elmondása szerint - nem mutatta ki soha a fájdalmát,az ezzel kapcsolatos érzéseit, senkivel nem beszélte ezt ki, jó mélyen elásta vagy elnyomta. De attól, hogy nem mutatja ki, még ott van, és a tudatalattijában dolgozik, és valahogyan utat tör magának előbb-utóbb, igy vagy úgy megnyilvánul.
    Amint emlitettem, sok spirituális tartalmú könyvet olvasott - ami nem rossz - csak ha félreértelmez dolgokat, fogalmakat, könnyen tévútra viszik. Ezt próbáltam érzékeltetni vele: például a szabadság fogalma nem egyenlő a szabadossággal, vagy a jelenben élni nem jelenti azt, hogy a pillanatnak élünk,mindent és mindenkit kihasználunk és nem törődünk azzal, hogy a cselekedeteinknek milyen következményei lehetnek, kit bántok meg ..., a spontaneitás nem jelenti azt, hogy ötletszerűen létesitek kapcsolatot valakivel, és akkor akasztom le, amikor nekem tetszik, mert az önzőség, szélhámosság, csapongás, és köze nincs ahhoz a feltétel és elvárások nélküli szeretethez, amit ő állitólag most megél. Szerintem,ezzel a meggyőződésével, életfelfogásával ő most hatalmas léptekkel halad affelé, hogy hamarosan kiégjen, és már semmi és senki nem fog neki örömöt okozni.
    Szeretném rávezetni, megmutatni, neki mi az igazi szeretet, de mivel most annyira "szárnyal", és el van szállva magától, nem lehet őt földközelbe hozni. Minden szavamra van valami önigazoló (ki)magyarázata.
    Csak hát fáj, mert beleszerettem és nehezen tudok - úgymond - kiszeretni belőle...

  • 2 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve

    !

    Már csak azt kell megválaszolni, hogy miért fogja ki a kötődni képteleneket, vagy elmelegedetteket?
    Egyrészt hasonló hasonlót vonz, másrészt ellentétek vonzzák egymást, tehát egyrészt Ön is arra hajlik, hogy a tudás, tevékenységek, munka oltárán elvéreztesse érzelmi életét, másrészt mégse olyan, mint ezek a link, erkölcstelen férfiak, hisz Ön komoly kapcsolatot akar, azaz a sors arra akarja figyelmeztetni, hogy több energiát fordítson az érzelmi életre, kevesebbet a tanulásra, önképzésre, bármilyen tevékenykedésre, hogy a férfiakhoz hasonlóan el ne veszítse kötődési igényét, mivel ez a veszély fenyegeti. Komoly ember tanulni vágyik, szorgalmas, aktív, ahogy ezek a férfiak is komolynak látszanak tulajdonképpen az Ön szemében, de keletkezett egy árnyoldaluk, ezt nem érti Ön, hogy hogyan lehet ez, hát úgy, hogy nagy képességnek nagy az árnya, avagy a gőg....

  • 1 Petúnia Jó válaszadó mondta 3 éve

    !

    Kedves Kérdező!
    Hatalmas léptekkel fejlődik az illető, azt írja. Nem tudom, ő mondja-e ezt magáról, vagy Ön róla, de ez a kulcs, a baj forrása, hogy hatalmasok azok a léptek.
    A tudás oltárán elvérzett érzelmi élet, a kötődni nem tudás táptalaja a túlképzettség.

    Túl korán, túl sokat befogadni akarni, bemagolni, kiképzést kapni, az a megértést is gátolja, meg ki is merít, csak robotgép az ember, elfelejti, mit tanult, és ereje elfogy.
    Viszont azért tanul, cselekszik ilyen sokat, mert azt hiszi, a mennyiség minőséget hoz, ezt gyakorolja a nőkben is, azaz nem hiszi, hogy egy nőben benne lehet minden, ami kell.

    Nézze meg A Titkok könyvtára 2. részét, amiben egy kb. 6 nyelvet beszélő régésznőről derül ki, hogy ő csak egy-éjszakás szexet akar, nem tartós kapcsolatot. Versenyszellem fűti örökké, versenyez a férfival, ki az okosabb. A Carrie naplója sorozatban (Viasat 3) meg a kis kínai? barátnője versenyez egy afroamerikai fiúval (aki meg vele), iszonyúan nőietlen, idegesítő. Bár itt nőkről van szó, akik egyiken se túl szépek, magányosak is, de a férfiakra is érvényes, hogy igen gyakori, sőt, más talán nem is igen van, hogy a tudásvágy inkább már versenyzés a másik nemmel, szorongás miatt, a szorongás meg szerintem a külsejük miatt alakult ki, hogy elégedetlenek vele, mivel azt hitték, mindenre elég kell, legyen a külső, a boldogságra, de mikor látták, nem így van, a tudásra kezdtek nyomulni, -majd rájönnek, az se minden! Se a külsejükkel, se a tudásukkal nem elégedettek soha, mert a lelki nyugalom nem ettől függ, hanem a szeretettől, hogy törődöm másokkal, azaz ezt kéne megtanulniuk, mit gondol, tud neki ebben segíteni? Lehet a szeretetet tanítani? Jézus tanította? Szerintem nem. Oda el kell jutni, az élet tanít rá, a szenvedéseink, ha azok nem, vajon mi?

    Nemcsak szellemi túlképzettség van, a parasztoknál, iparosoknál, kereskedőknél, zenészeknél stb. is probléma, hogy kicsi koruktól beletanulnak valamibe kb. mesterfokon, aztán elszállnak maguktól, mindenkit lenéznek, ezáltal senkit se szeretnek, csak munkamániásak.


  • A kérdés lezárult! A kérdező megkapta a választ kérdésére.