kérdezte: Vivil 6 hónapja

Férjem nem kommunikál velem, nem lesz megoldás?

Tisztel Szakértő Asszony!

Férjemmel már 20 éve vagyunk házasok. Az évek során sok mindent átéltünk közösen, jót is rosszat is, ahogyan az lenni szokott. Kettő közös gyermekünk van. Két hete már nem lakik nálunk (mármint velem és a gyerekekkel), bár az utóbbi időben is előfordult, hogy napokig haza sem jött. A gyerekeket nem akarom tőle elzárni, bár, khm, nem biztos, hogy követendő példa a még 10 éves kisfiamnak, a lányom már szerencsére felnőttkorú. Már elszántam magam a válás mellett, ugyanis, ha már öt éve nincsen szexuális kapcsolat, akkor éppen ideje elgondolkodni pár dolgon és meghozni egy hosszú távú döntést...

Anyagiakat tekintve több ingatlannal rendelkezünk, mindegyikben van tulajdonrészem. A gyerekek velem laknak (maradtak velem), ő elköltözött (állítólag nem egyedül él). Nem hajlandó velem beszélni, nem tudtam semmiben vele egyeztetni. Nem állítom, hogy megutáltam, de már nem is szeretem, ennek megvan az oka.

Üdv

1 ember szerint jó kérdés

6 Válasz

  • Major Klára

    6 Major Klára Jó válaszadó mondta 4 hónapja


    Kedves Vivil,
    végtelenül szomorúan olvasom a sorait. Két évtized, két közös gyerek, szinte egy fél életről beszélünk. Kizárólag a címben bukkan fel egy kérdése, hogy vajon „nem lesz megoldás” a kommunikáció hiánya miatt? Ezt egy picit kevésnek érzem, hiszen rendkívül tömören, de minden, a jelenlegi helyzetüket meghatározó tényt felsorol, amiből egy házassági válságokkal foglalkozó szakember, mint egy nyitott könyvből, úgy ért minden szót. Ám kétségek, kérdések sehol, bár remélem tisztában van azzal, hogy az egész levele egy ki nem mondott segítségkérés. Szerintem nincs ilyenhez szokva, ugye jól gondolom? Van pár kiváló meglátása, csak a felismeréseket, a levont tanulságokat, vagy a gyakorlati következményeket nem igazán látom mögötte, pontosabban nem említi őket. Az, hogy az ötévnyi szexmentes időszak miatt a válás mellett döntött, szinte alig észrevehető kicsi kis mondatrészlet, pedig milyen életbevágó kijelentés. De maradjunk ennél, hogy időtlen idők óta nincs szex. Ez természetesen valaminek a következménye, de minek? Azt is írja, hogy a férje az elmúlt években többször, akár napokig haza sem ment. Szeretője volt? Mindig is? Maga tudott erről? Esetleg tudott, de mégsem akarta tudni? Ha így van, mitől dugta homokba a fejét? Ha meg tudta, de határozottan nem tett a tisztázás érdekében semmit, miért csinálta ekként? És mondja, egyáltalán hogy volt képes túlélni? Írja ugyan, hogy nem szereti a férjét, aminek oka van, de nem említi, mi az. Ha ilyen boldogtalanul élnek hosszú ideje, miért nem javasolta egyikük sem hamarabb a különválást? Kétsége se legyen ugyanis afelől, hogy mindezeket a kérdéseket ugyanígy a férjének is feltehetném, ha vele állnék levélváltásban. Biztosan tudja, hogy a gyerekeknek is jelentősen megnyugtatóbb tisztázott körülmények között felnőni. Mert lehet, hogy el lesznek válva, de attól még jó szüleik maradhatnak, és ez számukra igenis egy végtelenül pozitív üzenet. Tudja, az jutott eszembe, hogy a leírása alapján a férje – mint egy egyedülálló – mindig azt tehette, amit akart, és a hétköznapok a maguk megkívánt rendjében mentek tovább, mintha mi sem történt volna, mert maga vitte azokat. Így persze jobban érthető, miért nem volt fontos egyiküknek sem nehéz beszélgetésekbe bonyolódni. Mert minek is az a rettentő sok gyötrelem a beszélgetésekkel, ha megy az élet anélkül is? Nincs kérdés, nincs válasz, nincs kérdés nélkül sem magyarázat, nem leszünk elváltak, hurrá. Mitől volt ez mindkettejüknek működőképes? Mitől nem volt egyikükben sem indíttatás annak a bizonyos hosszútávú döntésnek a meghozatalához? Tudom, hogy erő, bátorság és kétségtelenül kommunikáció nélkül nem megy, de mégis, mi volt az akadálya? A történetüket megismerve olyan mennyiségű kérdés tolul fel bennem, hogy talán le sem tudom írni az összeset. A férje miért nem akart változtatni ezen a „sehol nincs otthonom” verzión? Gondoljon bele, hogyan élnek, milyen érzések kavarognak magukban? Mert nem tudom elképzelni, hogy őt se viselné meg ez a labilitás, a tisztázatlanság, a néma egymás gyilkolása. Ha belegondol, Ön úgy kel fel nap, mint nap, hogy „nem kellek a férjemnek”, bár valószínűleg ezt nem mondja ki, nem is tudom, hogy megfogalmazódott-e bármikor magában. Hiszen még akkor is a nőisége, az önbizalma csorbul, ha már nem vár el tőle semmit. Ugyanis minden nap házhoz megy egy pofonvágásért, egy szembesülésért. De vajon miért engedi és miért jó ez így a férjének? Hogy fog Ön dicséretet, elismerést kapni, amitől életben lehet maradni? Talán a munkahelyén gyűjti be? Talán a még mindig igen kicsi gyermeke a forrás? Hogy tud így élve boldogan felnevetni, felszabadultan nekiindulni bármelyik pillanatnak? Érti a hosszútávú, megrengetően negatív spirált, ami biztosan lejjebb és lejjebb viszi? Nem riogatni akarom, félre ne értsen. Inkább rávilágítani szeretnék arra, hogy miről is ír valójában. Minimum tisztában kell lennie azzal, hogy mit tesz magával, mit tesznek a férjével együtt a gyerekeikkel, mert egyikük felelősségét se felejtsük el. Hogyan magyarázzák el majd egyszer nekik, hogy a férfiakban/nőkben meg lehet bízni, családot alapítani egy boldogság, és igenis létezik szövetség két ember között akkor is, ha a lángoló szerelem már elmúlt?
    Az én válaszom jóval hosszabbra sikeredett, mint az Ön levele. Az a gyanúm, hogy most először, mikor már nem lehet nem szembenézni a problémával, akkor kezdett először beszélni a belsejében kavargó gondolatokról. Azt ugyanis nem tudom elképzelni, hogy szimplán tudomásul veszi, hogy úgy él, ahogy nem szeretne. Mert valljuk meg, a felnőtt lányának biztosan nem egy ilyen házasságot kíván. És az még csak egy dolog, hogy a 10 éves kisfia mit lát, de maga és a férje hogyan fog szembenézni az elmúlt húsz évvel? Még akkor is feldolgozásra van szükség, ha nem úgy sikerült, ahogy tervezték. Nem lehet megválaszolatlan kérdések garmadával leélni az életük további részét. Kétségtelen, hogy ezek nélkül a válaszok nélkül is el lehet válni, bár nem ajánlom, hogy így tegyék. Tudja, a mediáció módszere azért lett kitalálva, hogy ez senkivel ne fordulhasson elő. Teljes szívemből ajánlom, hogy olvasson bele a honlapomba, és ha utána úgy érzi, érdemes egy személyes találkozóba belevágnia, ne hezitáljon, keressen meg. Van segítség, csak élni kell vele. Próbálja meg, drukkolok.
    Üdvözlettel: Major Klára
    Párkapcsolati és válóperes mediátor
    Életvezetési tanácsadó
    06-30-302-48-03
    www.mediacios-iroda.beszweb.hu


  • Pásztor Klára

    5 Pásztor Klára Jó válaszadó mondta 5 hónapja


    Kedves Kérdező!


    Az Ön kérdésén keresztül mindenki felé jelzem, hogy a takarékos per ma már lehetséges válásoknál is!

    2018 egy új év, a perrendtartás változásai, parlamenti jogalkotók felismerték az emberek közötti vita, mindig kommunikáció sérelmén alapul. A jog az élethelyzetekre nem tud teljes, megnyugtató választ megadni.

    Olcsóbb per, takarékos per az irodánk munkájával a hasonló ügyekben jó eredménnyel érhető el!

    Keressen bennünket az új évben! Ön jó döntése, a jogvita kiadásait csökkenti!


    Pásztor Klára
    Takarékos perek - Jogviták lezárása
    Válás, vagyonmegosztás, szülői viták

    https://valasmenete.wordpress.com




  • 4 Erik Berger mondta 5 hónapja

    !

    Ugyan nem vagyok szakember, ilyen esetekben szoktam azt mondani, hogy hallgattassék meg már a másik fél is !!
    Elzárni a másik szülőtől jog szerit sem lehet (ezzel szerintem ne kísérletezz, amíg törvényes bíróság ill. gyámügy nem hoz ilyen jellegű határozatot - a másik fél drogos, alkesz, nem beszámítható, tudathasadásos vagy ilyenek)
    Keress inkább egy jó ügyvédet, és a férjedet állandóan, hogy osszátok el az ingatagokat, vagy 20 évig fogtok pereskedni - az életetek másik fele erre megy majd rá, ha faszok lesztek).
    Személyes vélemény:
    Ha a nők is nem mint hosszútávú befektetés tekintenének a férfiakra, és a homlokukon egy kijelző lenne, amely valóságban megmutatja mit gondolnak, és nem ami a szájukon kijön - radikálisan visszaesnének a válások száma a világon.

  • Pásztor Klára

    3 Pásztor Klára Jó válaszadó mondta 5 hónapja



    Kedves Kérdező!


    Az Új Év első napjaiban úgy éreztem egy megerősítő kiegészítés nem lesz haszontalan az ügyében.


    Semmit nem írt az elmúlt 20 évről, s arról, hogy a férje miként oldja meg az életben nehéz ügyeit! (Hogyan oldotta meg eddigi jogvitáit harmadik személyekkel..stb.)

    Több ingatlan, esetleges még nem kitárgyalt bevételek, mind a bírósági peren kívüli megállapodást teszik célszerűvé az esetében.

    20 év alatt mindkét fél kialakíthat titkokat, rejtegethet sérüléseket, melyek ne bíróság előtt terheljék a bíróság döntését!

    Személy szerint még ködösen bizonytalannak tartom a váláshoz való személyes viszonyát.


    Válás előtt mindenkinek fontos szakemberekkel , akár irodánkban a vita álláspontjuk állításait érzelmileg, szándékokban letisztázni.

    Ha a válás döntése biztos, akkor a válási stratégia és válási kommunikáció alapozza meg a sikeres és okos válást!
    (Színlelt szerződések, családi ajándékok, különvagyonok stb.stb.)

    Várjuk Önt irodánkban, kérjük egyeztessen időpontot a 06/302-164-102 ügyfélszámon munkanapokon 10h-19h!

    Pásztor Klára
    Válás-Válóper-Vagyonmegosztás
    Házasság válsága - Szülői jogok vitái

    https://valasmenete.wordpress.com


    Boldog Új Évet Kívánok! Ne feledjék a bíróságon kívüli egyezség, a peren kívüli megállapodás sarokpont lesz életében!




  • Bibók Bea

    2 Bibók Bea Jó válaszadó mondta 5 hónapja


    Kedves Kérdező!
    Úgy tűnik nekem, már meghozta a döntését, és érzem a leveléből, hogy különösebben érzelmei sincsenek már a férjével kapcsolatban. legalábbis úgy tűnik a néhány soros leveléből. Talán sokat jelenthetne egy beszélgetés, amire megkérhetné a párját, hiszen az együtt töltött 20 év sok idő, talán érdemelne ennyit a kapcsolatuk. nem tudom, mi húzódhat az elköltözés hátterében, erről nem írt. Mi lehet a kapcsolatukban az a gócpont, ami ennyire fájdalmas mindkettejüknek?
    Valóban az elköltözés az egyetlen megoldás? Nagyon furcsa, hogy még azt sem tudja, hogy egyedül él vagy valaki mással. Én javaslom, ezt tisztázzák, ha valóban úgy érzik, nem egy az utuk tovább, akkor zárják le a kapcsolatukat.
    Én várom Önöket,akár azért is, hogy nyugvópontra kerüljön a szétválás, vagy hogy megértsék egymást és a döntésük ne egy rossz. érthetetlen kényszerű megoldás legyen, hanem egy előrevivő, közös döntés. Vagy, ha mindketten úgy érzik, akkor egy megújuló, szexualitással megtelt kapcsolat is lehet.
    Várom Önöket, ha úgy érzik, jönnének.
    Üdvözlettel:
    Bibók Bea
    Pszichológus, szexuálpszichológus
    Párterapeuta és szexuálterapeuta
    30-9345-094
    www.pair-re-pair.webnode.hu
    https://www.facebook.com/szexualpszichologia.parterapia


  • Pásztor Klára

    1 Pásztor Klára Jó válaszadó mondta 5 hónapja



    Kedves Kérdező!


    30+feleségek, 40+ nők számára a házasság válsága, házasság megromlása hosszabb folyamat.
    Házasság vége, vagy házasság megújítása szakemberek bevonásával - ez valódi kérdés ilyenkor!

    Folyamatosan várjuk ügyfélszolgálat keretében az ünnepek között a hasonló helyzetben lévőket!

    Válóper előtt a meghatározó a kommunikáció és a jó válóperes stratégia!
    Messze megelőzi a jog, vagy gazdaság szakmai kérdéseit.

    Szándékok, érzelmek között sok a feleség bizonytalansága egy ilyen élettörténet mellett. Első kérdés a házasság vége és válás, vagy házasság megújítása útelágazásban az út megválasztása!

    Ha a válás döntése biztos, akkor a válási stratégia és válási kommunikáció alapozza meg a sikeres és okos válást!
    (Színlelt szerződések, családi ajándékok, különvagyonok stb.stb.)

    Várjuk Önt irodánkban, kérjük egyeztessen időpontot a 06/302-164-102 ügyfélszámon munkanapokon 10h-19h!

    Pásztor Klára
    Válás-Válóper-Vagyonmegosztás
    Házasság válsága - Szülői jogok vitái

    https://valasmenete.wordpress.com


Új válasz